Mi, az nlc és a Gyerekszoba.hu újságírói, videoriporterei és fotósai hónapokon át jártuk Magyarországot: tizenkét megyében és tizenöt településen fordultunk meg. Igyekeztünk minél több emberrel beszélni – legyen az civil, vagy velük foglalkozó, sorsukat kutató szakember.
Arra kerestük a választ, mennyire számít az, hogy egy gyermek hova születik – akár a világon, de főleg Magyarországon belül – mennyire határozza ez meg az életesélyeit.
Utóbbi alakulásában sok minden számít a családi adottságoktól kezdve a genetikán át a személyiségig, mégis… ha azonos faktorokat nézünk, akkor sem mindegy, hogy Borsodban, Győr-Moson-Sopron megyében vagy épp a fővárosi agglomerációban látja meg valaki a napvilágot.
Elkészült huszonnyolc szöveges, képi és videós tartalom, kilenc interaktív illusztráció. Az alábbiakban adatok szintjén mutattuk meg nektek, milyen különbségeket találtunk – ezúttal az anyagi lehetőségek terén. Ha pedig a mélyére ásnátok a dolgoknak, olvasgassátok az elkészült anyagokat a Gyermekesélyek aloldalon!
Oktatás
A szegregációs index azt mutatja meg, hogy a kisebbséghez és a többséghez tartozó tanulók közötti lehetséges kontaktusok hány százaléka hiúsul meg az iskolai elkülönülés következtében. Vagyis hogy mennyire jellemző az, hogy a kisebbséghez és a többséghez tartozó tanulók más-más iskolába járnak (100-as pontszámnál a legerősebb a szegregáció).
Ahátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók szegregációja nő – vagyis egyre inkább kiszorulnak intézményekből, míg az SNI tanulók szegregációja csökken vagy stagnál az utóbbi években.
Illusztráció: Getty
Példa egy észak-magyarországi járásból:
Az általános iskolás gyerekek negyede nem a körzeti általános iskolába jár. Van olyan település, ahol a tanulók 60%-a jár más település iskolájába. „Szegregálttá vált az iskola; a nem romák egyre több gyereket visznek más településre, illetve a roma családok közül is azok, akik tehetségesebbnek gondolják a gyermeket.” (helyi családkoordinátor)
A járási központban több általános iskola is működik, 2020-ban pedig egy egyházi iskola is megnyitotta a kapuit. Ennek következtében az elmúlt néhány évben felgyorsult a szegregáció folyamata. Van olyan városi általános iskola, ahol 80% feletti a roma tanulók aránya, míg az egyházi iskolában a diákoknak csupán 4%-a roma, miközben a városban az általános iskolás korú gyerekek 47%-a roma.
Ez az iskola 400-450 főre lenne alkalmas, most 230-240 gyerek jár ide. Kb. 80%-ban romák maradtak.
(helyi iskolaigazgató)
“A járás két elit iskolájában az évismétlők aránya 4-6%, a szegregált iskolákban pedig 20-30%.” Bass László kutatása (2023)
Évismétlés
A 2022/2023-as tanévben 94 342 gyermek járt első osztályba. 5,2 százalékuk, 4906 kisdiák évismétlőként…
Minél több halmozottan hátrányos helyzetű gyerek jár egy iskolába, annál több lesz az adott intézményben az évismétlő. Van olyan suli, ahol csaknem minden tizedik tanuló újrajárja az elsőt.
Korai iskolaelhagyás
Korai iskolaelhagyók: Azokat a 18–24 éves fiatalokat nevezik így, akiknek csak általános iskolai vagy annál alacsonyabb végzettségük van, és nem tanulnak tovább. Az ebbe a csoportba tartozó fiatalok munkaerőpiaci esélyei korlátozottak; ők vannak a legjobban kitéve annak a veszélynek, hogy nem találnak állást.
Magyarországon ma a 18-25 éves fiatalok 12,4%-a korai iskolaelhagyó. Ez ez arány nagy területi különbségeket mutat Budapesten 2,6%, míg például Nógrádban 30% feletti volt 2020-ban. Az elmúlt tíz évben Budapesten többnyire 5% körül maradt, míg a községekben végig 15 és 20% között volt.
„Ebben a tanévben kilenc gyerek ballagott, és minden gyerek ment valahova továbbtanulni. De októberben már jön a jelzés a suliból, hogy igazolatlan hiányzásaik vannak, én akkor már tudom, hogy megvárják, hogy tizenhat évesek legyenek, és máris otthagyják a tanulmányaikat. Elmennek dolgozni vagy férjhez mennek. Ha tíz főről beszélünk, abból 4-5 fő az, aki be is fejezi a tanulmányait, több mint a fele félbehagyja, és lelép a suliból.” (családsegítő, Észak-Magyarország)
Kapcsolódó cikkek
