Az MNB 330 pontos versenyképességi javaslatainak nyugdíjat érintő pontjai közül a legfontosabb, hogy a nyugdíj a felnevelt gyerekek számától is függjön. E szerint a kétgyermekeseknek maradna a korábbi nyugdíj, három gyerektől 20 százalék bónusz adódnak hozzá gyermekenként, az egygyerekesek 20 százalékkal kevesebbet, a gyerek nélküliek pedig 40 százalékkal kevesebbet kapnának – ezt Simonovits András nyugdíjszakértő írta az Élet és Irodalomban. A nyugdíjszakértő szerint ez túl erőszakos reform, ez a terv olyan, mint a Rákosi-rendszer gyermektelenségi adója, ami akkor csak a férfiakat sújtotta.
A francia nyugdíjrendszer az egyetlen a világon, ami ad 10 százalékos bónuszt a legalább 3 gyermekeseknek, de büntetés ott nincs.
Az MNB nyugdíjjavaslatainak másik sarkalatos pontja, hogy figyelembe vennék a nyugdíjalapnál a családi adókedvezményt. Simonovits szerint eltúlzott a nagycsaládosok adókedvezményének mértéke a kétgyerekesekéhez képest, ez a javaslat pedig csak tovább növelné az aránytalanságot.
A harmadik fontos MNB-javaslat szerint alanyi jogú tagság járna a kiegészítő nyugdíjalapokban. Simonovits arra hívja fel a figyelmet, hogy a viselkedési közgazdaságtan egyik alapvető felismerése szerint az embereket noszogatni kell, hogy saját érdekükben cselekedjenek. Mielőtt azonban ezt a rendszert bevezetik, jó lenne látni, “hogy a kormány végre kiteríti kártyalapjait az asztalra, és bevallja, hogy erre van/lesz szükség, mert a magyar nyugdíjrendszer hosszú távon fenntarthatatlan”.
Kapcsolódó cikkeink:
- Így honorálná a nyugdíjban a gyermekvállalást a kormány
- Nyugdíjrendszer átalakítás – A gyerekesek járnának jól
- Mitől születik több gyerek más országokban?
Forrás: HVG.hu
Kapcsolódó cikkek
