A KSH statisztikája szerint Magyarországon évek óta 1,49 a teljes termékenységi arányszám, az Eurostat adatbázisa viszont ugyanerre 1,54-es értéket állapít meg – írja a portfolio.hu cikke. A különbség abból adódhat, hogy a KSH a Magyarország területén született gyermekekre vetítve számol, míg az Eurostat a magyar állandó lakcímmel rendelkezőket veszi alapul, azaz azokat is, akiknek ugyan itthon van állandó bejelentett lakcímük, de nem itthon élnek, hanem valamely európai országban.
Elsősorban azok mentek külföldre (tanulni, munkát vállalni), akik fiatalok, gyermekvállalás előtt állnak. Az utóbbi években már egyértelmű tendencia, hogy csökkent a magyarok kivándorlási kedve, illetve egyre többen térnek haza – írja a lap. A folyamatban komoly szerepe lehet a Brexitnek is, az Egyesült Királyságban tapasztalható bizonytalanság sokakat visszatarthatott, vagy hazatérésre késztethetett. A másik két fő felvevő országban, Németországban és Ausztriában viszont még 2018-ban is nőtt az ott élő magyar népesség. A portfolio. hu becslése szerint kicsivel 600 ezer felett megállt a Nyugat-Európában élő magyarok számának emelkedése.
Azt gondoljuk, hogy néhány évig még stagnálhat a negatív vándorlási egyenleg, majd elindulhat egy erőteljesebb visszavándorlás, illetve vándorlási nyereségünk is lehet – mondta a Portfolio2040 interjúsorozatban Spéder Zsolt, a KSH Népesedéstudományi Kutatóintézetének vezetője.
Spéder szerint a külföldi munkavállalást, költözést az emberek döntő többsége eleinte átmeneti állapotnak tartja. Az, hogy egy család kint marad-e az iskolába való belépéskor dől el, ha egy gyerek külföldön kezdi meg a tanulmányait, akkor kevésbé esélyes, hogy hazatér a család.
Kapcsolódó cikkeink:
- Hatból egy magyar gyerek külföldön születik
- Mitől születik több gyerek más országokban?
- Ennyi ideje stagnál a gyermekvállalási kedv
Forrás: Portfolio.hu
Kapcsolódó cikkek
