Ez továbbra is így marad, a kérelmezés folyamata és az elbírálás mostantól merőben eltér majd a megszokottól. Összegyűjtöttük, milyen változások lépnek életbe augusztus 21-től.
Mint korábban megtudtuk, anyakönyvi bejegyzésre nemcsak azok kérvényeznek egy-egy utónevet, akik a születendő babájuknak szeretnének olyat adni, ami nincs benne az anyakönyvezésre alkalmasnak minősített nevek listájában, hanem azok is, akik saját nevüket szeretnék megváltoztatni vagy épp második névként választanának egy-egy különlegességet.
Ahogy az a kérvényezés előtt állók számára küldött tájékoztatóból kiderül, 2025. július 11-én az Országgyűlés elfogadta az utónevekkel kapcsolatos kérelmezés módosítását, amely alapján az utónevek kérelmezésének és jóváhagyásának folyamata módosult.
Így változik az utónév-kérelmezés folyamata
Az anyakönyvezésre kiválasztott nevet egy ehhez kapcsolódó formanyomtatvány kitöltését követően el kell küldeni a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium
Hatósági Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkárság Hatósági Szakigazgatási Főosztályára, ahol a kérelmet iktatják és továbbküldik a Nyelvtudományi Kutatóközpont Névbizottságának.
A Névbizottság 30 napon belül a jogszabályok és a honlapon is megtalálható Alapelvek figyelembevételével elkészíti a név bejegyezhetőségével kapcsolatos szakvéleményét, azaz javasolja, vagy nem javasolja a név anyakönyvezését, illetve a névlistára való felvételét. A leírt szakmai állásfoglalását a beadott kérelemmel együtt továbbítja a Kulturális is Innovációs Minisztériumnak.
A Kulturális és Innovációs Minisztériumban ezután az utónév felvételéről, illetve elutasításáról a kulturális miniszter (jelenleg Hankó Balázs) és az ő munkáját segítő bizottság hozza meg a végleges döntést. Arról, hogy ez a döntés mikor születik meg, nem tudnak információt adni.
A korábbitól eltérően már nem hónapról-hónapra frissül majd az anyakönyvezésre alkalmasnak talált nevek listája, hanem a Magyar Közlönyben fog megjelenni, és a kérelmezők innen tájékozódhatnak arról, hogy a szívüknek kedves név végül zöld utat kapott-e vagy sem.
Miért volt erre szükség?
A Magyar Közlönyben megjelent információk szerint a törvény célja a magyar utónévkincs megőrzése. Mint írják, az utónévkincs a nemzeti identitás részét képezi, kifejezi az adott nemzet vagy nemzetiség összetartozását, hordozza annak nyelvi kultúráját és hagyományait. Ezért a törvény az utónévkincs jelentőségének megerősítése érdekében miniszteri rendeleti szintre emelik mind a magyar, mind a nemzetiségi utónévjegyzékek közzétételét.
Ami nem változik:
- Anyakönyvezni továbbra is a szülők által meghatározott sorrendben legfeljebb két, a gyermek születési nemének megfelelő utónevet lehet a magyar utónévjegyzékről szóló miniszteri rendelet mellékletét képező utónévjegyzékből.
- Ha a választott utónév nem szerepel az utónévjegyzékben, az érintett – jogszabályban meghatározott módon az anyakönyvi szerv közreműködésével – kérheti az utónév utónévjegyzékbe való felvételét.
- Utónevet minden esetben a használt köznyelvi kiejtésének megfelelően, a magyar helyesírás szabályai szerint
lehet szerepeltetni az utónévjegyzékben. - Idegen nyelvi eredetű utóneveknek a magyarban meglevő, már meghonosodott megfelelői szerepelhetnek az utónévjegyzékben.
- Kizárólag olyan utónév szerepelhet az utónévjegyzékben, amely nem hátrányos a viselőjére, illetve amely hangzásában, jelentésében a gyermek személyiségfejlődésére nézve a későbbiekben nem lehet káros.
Fotó: Getty Images – Crisss12000
Kapcsolódó cikkek
