Kép: David Balogh/Getty Images
Szoboszlai Dominik szülei, különösen édesapja, Szoboszlai Zsolt éveken át dolgoztak azon, hogy fiukból profi futballista legyen. Amikor a tehetséges tinédzser mindössze 15 évesen Salzburgba szerződött, a család bízott benne, hogy megállja a helyét – ám az első hónapok nehezen teltek.
Dominik nem beszélt németül, egyedül élt, és hiányzott neki a családja, barátai, a megszokott környezet. Egyre gyakrabban volt elkeseredett a telefonban, ám apja nem engedte, hogy feladja.
– Oldd meg! Akkor hívj, ha sikerült! – mondta neki Zsolt, majd amikor fia hazavágyott, kijelentette:
– Nem jössz haza! Találd fel magad! Fogj egy labdát, gyakorolj egyedül! És hozzátette: – Anyádat ne hívd föl, és ne is írj neki!
A szigor mögött tudatos nevelési elv húzódott. Zsolt hitt benne, hogy a fejlődés csak a komfortzóna elhagyásával lehetséges. Úgy gondolta, fiának meg kell tanulnia egyedül boldogulni, még ha ez fájdalmas is. A döntés végül beérett. Szoboszlai Dominik túljutott a nehézségeken, beilleszkedett, és kitartásával, szorgalmával elérte, amire vágyott: ma már ő a legmagasabban jegyzett magyar futballista.
Mindez Szoboszlai Zsolt és Kálnoki Kis Attila könyvéből, a A Szoboszlai-sztoriból derül ki. A könyv segítségével bepillanthatunk a kulisszák mögé. A könyvet kiadja az Animus Könyvek és a 24 Extra.
(Story)
Kapcsolódó cikkek
