A mai gyerekek, kamaszok szülei, pláne nagyszülei a gyerekeikkel ellentétben nem digitális bennszülöttek, ezért nincs semmilyen mintájuk arra, hogyan boldoguljanak a közösségi médiában. Ettől még azonban tény, hogy minden amit posztolunk a gyerekről legyen az fotó vagy videó, onnantól, hogy kikerül a netre, ellenőrizhetetlen utat járhat be, nem tudjuk, hogy ki mire használja fel, pláne nem tudjuk, hogy évekkel, évtizedekkel később mi lesz a sorsa, milyen kezekbe jut, milyen céllal. Ez még akkor is így van, ha a legjobb adatvédelmi beállításokat használjuk. Arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy a gyerekeink egyszer felnőnek, nem tudhatjuk, hogy milyen lesz szembesülniük azzal, hogy milyen gyerekkori képekkel, videókkal árasztották el a szüleik a netet.
Kik posztolnak és mennyit?
Egy 2020-as felmérés szerint az amerikai szülők 82 százaléka osztott már meg valamit a gyerekéről az interneten – írja a g7.hu.
Leginkább nők és a fiatalabbak posztolnak képeket, videókat. Ugyanebből a kutatásból az is kiderült, hogy az alacsonyabb iskolai végzettségű szülők posztolnak leginkább a gyerekeik eredményeiről.Egy másik tanulmány szerint a kutatásban részt vett szülők 70 százaléka már posztolt olyan tartalmat a gyerekéről, amitől később rosszul érezte magát.
- Kapcsolódó: Ennek biztos nem fog örülni a gyerek, ha felnő
2030-ra a várhatóan a sharenting (sharing-megosztás és a parenting – gyereknevelés) tehető majd felelőssé a személyazonossággal történő visszaélések, lopások kétharmadáért. Emellett az internetre kerülő személyes tartalmak mind prédái lehetnek online zaklatástól kezdve a profilozási célú adatkereskedelmen és hackertámadáson át arcfelismeréses nyomon követésig és pedofilokig. Vagy egyszerűen csak kellemetlenek az iskolatársak, barátok előtt – írja a g7. cikke.Méth Barbara, a Hintalovon Alapítvány gyermekvédelmi szakértője szerint, ha a szülők tisztában lennének a kockázatokkal, akkor biztos nem posztolnának ennyit. Éppen emiatt indította el a Hintalovon Alapítvány és a Magyar Telekom a gyerekek online biztonságáról szóló edukációs programját. A Digitális szülő vagyok! program célja, hogy felhívja a szülők figyelmét a gyermekek online térben való megjelenésének lehetséges veszélyeire, és iránymutatást adjon, hogyan lehet tudatosan és biztonságosan tartalmakat megosztani a közösségimédia-felületeken.
A kampány keretében készítettek egy edukatív kérdőív-tesztet is a digitális szülőség témájában, amit már több mint 30 ezren töltöttek ki. Abban a kérdésben mindenki egyetért, hogy meztelen képeket ne tegyünk ki a gyerekről. Az is kiderült, hogy teljesen mást gondolnak rendben lévő, megosztható képnek a szülők és mást a gyerekek. De több tévhit is előkerült. Az egyik, hogy heti egy-két kép nem sok a gyerekről. Ez összeadva hat év alatt több mint 600 kép is lehet, amiről az érintett feltehetően semmit sem tudott. Felmérések szerint annak az esélye, hogy kit ér online zaklatás, annál nagyobb, minél több kép lelhető fel róla az interneten.Sokan mondják azt is, hogy csak a legfontosabb pillanatokról osztanak meg képeket. Méth Barbara szerint itt érdemes megállni egy pillanatra, és belegondolni, hogy miért is kell ezeket a legintimebb családi pillanatokat másokkal megosztani, kinek fontos ez valójában, és mi lesz később, akár évtizedek múlva ezekkel a képekkel?Ha a következő három aranyszabályt szem előtt tartjuk posztolás előtt, már sokat tettünk gyerekeink online biztonságának védelme érdekében:
1. Tegyük fel a kérdést: ezt a képet magunkról is szívesen látnánk az interneten?
2. Más gyerekéről sose posztoljunk!
3. Ne osszunk meg a gyerek identitására, későbbi önképére nézve káros képeket – ahol meztelen, félmeztelen – ilyenek a pelenkás képek is -, vagy ahol kiszolgáltatott helyzetben van, például sír vagy szomorú valami miatt.A Hintalovon Alapítvány gyermekjogi szakértője szerint egy 4-5 éves gyereket már meg is lehet kérdezni arról, hogy ő szeretné-e, ha megosztanák a szülei ezt a képet a neten.
Forrás: g7.hu
Kapcsolódó cikkek
