Nem szűnnek a banki csalások
A Magyar Nemzeti Bank adatai alapján 2026 második negyedévében körülbelül 52 ezer (a csalók szempontjából) sikeres visszaélést regisztráltak a bankkártyás fizetéseknél. Ez 8 százalékos emelkedés az előző negyedévhez képest. A csalások által okozott kár összege ugyanakkor lényegében változatlan maradt, 1,74 milliárd forintot tett ki. A végül leírt 1,38 milliárd forintos veszteség 66 százalékát maguk a kártyabirtokosok viselték.
Újabb és újabb trükkökkel csalják ki tőlünk a pénzt (Forrás: Getty Images)
Az átutalásokat érintő visszaélésekből 3839 sikeres esetet jelentettek a pénzügyi szolgáltatók, ami 8,4 százalékos növekedést jelent. Ennél a csalástípusnál azonban már a kár összege is jelentősen nőtt: 28 százalékkal, 5,37 milliárd forintra emelkedett.
Érdekes változás, hogy a növekedést ezúttal teljes egészében a vállalati számlákat érintő visszaélések okozták. Egyetlen negyedév alatt több mint kétszeresére nőtt mind a csalások száma, mind az általuk okozott kár összege, amely így megközelítette a 2,9 milliárd forintot.
A lakossági ügyfeleknél ezzel szemben több mint 400 millió forinttal csökkent a bankszámlás átutalásokat érintő visszaélések összértéke, így 2,4 milliárd forintot tett ki. Az átutalási csalások során keletkezett és leírt veszteséget szinte teljes egészében az ügyfeleknek kellett viselniük.
Ez a pénzügyi átverések toplistája
A BiztosDöntés.hu az Erste kibervédelmi szakembereivel együtt összegyűjtötte, mely csalási módszerek a leggyakoribbak jelenleg, és mire érdemes különösen figyelniük az ügyfeleknek.
- Hivatalos személyek nevében elkövetett csalások
- Befektetési csalások
- Online piacteres csalások
- SMS-es adathalászat
- „Túl szép, hogy igaz legyen” ajánlatok
- Örökléses és romantikus csalások
- NFC-s csalások
Az egyik leggyakoribb módszer, hogy a csaló valamilyen hivatalos személynek adja ki magát. Banki ügyintézőként, rendőrként vagy akár a Magyar Nemzeti Bank munkatársaként telefonál, majd azt állítja, hogy támadás érte a kiszemelt ügyfél számláját. A sürgetés célja, hogy a megijesztett áldozat maga utalja át a pénzét egy úgynevezett „biztonsági számlára”.
Máskor egy alkalmazás telepítésére veszik rá az ügyfelet, amellyel hozzáférést szereznek az online banki felületéhez, majd a csaló maga indítja el az átutalásokat. Az ehhez szükséges kódokat akár „törlés” ürügyén is elkérhetik, hogy az ügyfél maga hitelesítse a tranzakciókat.
Fontos: sem a bank, sem a rendőrség, sem a jegybank nem kér telefonon jelszót vagy biztonsági kódot, nem kér alkalmazástelepítést, és nem utasít arra senkit, hogy egy másik számlára utalja át a megtakarítását.
A befektetésnek álcázott átverés is tarol
A befektetési csalások gyakran Facebook-hirdetésekkel kezdődnek. A csalók ismert közszereplők fotóit, hamis híreket és irreálisan magas, garantált hozamokat használnak arra, hogy felkeltsék az érdeklődést. Aki megadja az elérhetőségét, azt később egy magát befektetési tanácsadónak nevező személy hívja fel. Az áldozatot először kisebb összeg befizetésére kérik, később azonban egyre nagyobb összegeket próbálnak kicsalni tőle. Ennél a módszernél is előfordulhat, hogy távoli hozzáférést biztosító alkalmazás telepítésére veszik rá a kiszemelt személyt.
Már az eladókat is támadják a piactereken
Az online piactereken már nem csupán a vásárlókat, hanem az eladókat is egyre gyakrabban veszik célba. A csaló ilyenkor vevőnek adja ki magát, majd általában egy futárszolgálatra hivatkozva küld egy linket. Azt állítja, hogy az eladónak ezen keresztül kell belépnie az online banki felületére ahhoz, hogy megkapja a vételárat. A hamis oldalon gyakran több bank közül lehet választani, a cél azonban az, hogy megszerezzék az áldozat banki belépési adatait. Pedig a pénz fogadásához valójában elegendő lenne megadni a bankszámlaszámot és a kedvezményezett nevét.
A szakértők arra is figyelmeztetnek, hogy most különösen aktuális lehet ez a csalástípus, hiszen közeledik a Black Friday és az ünnepi vásárlási időszak.
SMS-ben is érkezhet a csapda
Továbbra is gyakori az SMS-es adathalászat is. A csalók közüzemi szolgáltatók vagy éppen streamingplatformok nevében küldenek üzenetet, például egy állítólagosan elmaradt számlára vagy lejárt előfizetésre hivatkozva. Az üzenetben található link egy hamis oldalra vezet, ahol a gyanútlan felhasználótól megszerezhetik a bankkártya adatait.
A „túl szép, hogy igaz legyen” ajánlatok szintén sok áldozatot szednek. Ezek közé tartoznak a népszerű márkák weboldalait megtévesztésig utánzó hamis webshopok, amelyek feltűnően olcsó termékeket kínálnak. Hasonló módszerrel nem létező szálláshelyeket is hirdetnek, amelyekhez előleget kérnek.
A romantikus és az örökléses rászedések
A romantikus csalásoknál a csaló hosszabb időn keresztül építi a kapcsolatot a kiszemelt áldozattal. Hetekig vagy akár hónapokig tartó beszélgetések során a közös jövő ígéretével épít bizalmat, majd valamilyen váratlan élethelyzetre vagy a közös otthon megteremtésére hivatkozva pénzt kér. Az áldozat végül akár a teljes vagyonát is átutalhatja.
Az örökléses csalásoknál a csaló jellemzően ügyvédnek, közjegyzőnek vagy banki ügyintézőnek adja ki magát. E-mailben, de akár Messengeren vagy Viberen is megkeresheti az áldozatot azzal, hogy egy távoli, sokszor külföldön élő rokona után jelentős összeget örökölt. A pénz megszerzéséhez azonban előbb illetéket, közjegyzői vagy ügyvédi díjat kellene fizetnie. A csalók célja nem minden esetben kizárólag a pénzszerzés: személyes és banki adatokat is megpróbálhatnak megszerezni. A módszer különösen kegyetlen változata, amikor egy valódi haláleset után keresik meg a gyászoló hozzátartozókat.
Kifinomult új módszer: NFC
A legújabb, gyorsan terjedő módszerek között már az NFC-t, vagyis a Near Field Communication (közeli hatótávolságú kommunikáció) technológiát kihasználó visszaélés is megjelent. Ezt a technológiát használjuk például az érintéses bankkártyás és mobiltelefonos fizetésnél is. Fontos, hogy önmagában az érintéses fizetés, illetve az, ha a bankkártyát a telefonhoz érintjük, nem jelent veszélyt. A probléma akkor kezdődik, ha a telefonon már jelen van egy rosszindulatú alkalmazás, amely az érintéssel beolvasott kártyaadatokat továbbítja a csalókhoz.
Az átverés rendszerint telefonhívással kezdődik. A kiszemelt áldozatnak például nyereményt, jóváírást vagy egy befektetés hozamának kifizetését ígérik, ehhez pedig egy alkalmazás letöltését kérik. Ezzel hozzáférést szerezhetnek a telefonhoz, majd a beszélgetés közben a háttérben egy újabb alkalmazást is telepíthetnek anélkül, hogy az áldozat észrevenné. Az alkalmazás és a bankkártya telefonhoz érintése együtt lehetővé teheti a kártyaadatok továbbítását. Ha pedig a csalók a PIN-kódot is megszerzik, és sikerül megemeltetniük a kártya limitjét, akár készpénzt is felvehetnek, illetve nagyobb összegű vásárlásokat hajthatnak végre.
A módszer egyik legnagyobb veszélye, hogy közben a bankkártya végig a tulajdonosánál marad. Emiatt az áldozat sokáig észre sem feltétlenül veszi, hogy illetéktelenek fértek hozzá a kártyájához.
Hogy milyen tanácsokat ad a pénzügyi szakember a csalások elkerülésére, azt a 24.hu cikkében olvashatod.
Kapcsolódó cikkek
