Fiatalabb korban kulcsszó az emlőtudatosság
Ez a következő lépés más a különböző életkorokban és élethelyzetekben. Fiatalabb korban a fontos az „emlőtudatosság”: ez arról szól, hogy tisztában vagyunk azzal, hogy milyen a saját mellünk. „Először is ismerjük meg, hogy milyen a saját mellünk, milyen az alakja, milyen a szerkezete. Lássuk azt, hogyha van valamilyen változás” – mondta el az eseményen Prof. Dr. Dank Magdolna, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója, egyetemi tanár, belgyógyász, klinikai onkológus, klinikai farmakológus és palliatív orvos.
Ha ismerjük, hogy milyen a mellünk alakja, szerkezete, megszokott állapota, az segít, hogy megláthassuk, ha van valamilyen új vagy szokatlan változást, és hogy ilyen esetben mielőbb orvoshoz tudjunk fordulni.
(Fotó: Central Content)
Azonban az AstraZeneca megbízásából 2025-ben készült reprezentatív felmérés szerint a 39 év alatti kitöltők mindössze 52 százaléka értett egyet azzal, hogy a rendszeres mell-önvizsgálat fontos szerepet játszhat a korai felismerésben, és ebben a korcsoportban minden ötödik megkérdezett nő – a válaszadók 21 százaléka – végez rendszeresen önvizsgálatot. A nőknek ráadásul csak mintegy harmada tudta pontosan, mikor és hogyan kell ezt elvégezni.
Érdemes megemlíteni két gyakori tévhitet is, melyek szóba kerültek a beszélgetésen: az egyik, miszerint attól, hogy valakinek nem fordult elő a betegség a családjában, az védelmet jelent. A családi előzmények hiánya viszont nem feltétlenül zárja ki a betegséget. Egy másik gyakori tévhit, hogy a fiatalabb korosztályt nem érintheti a betegség. Az Európai Rákinformációs Rendszer (ECIS) 2022-es becslései szerint az Európai Unióban az újonnan diagnosztizált emlőrákos nők 11 százaléka a 20–44 éves korosztályból került ki.
A magyar nők körében is hasonló ennek aránya: a Nemzeti Rákregiszter legfrissebb adatai szerint az újonnan diagnosztizált érintettek 10,5 százaléka volt 45 év alatti, 2023-ban 874-en. Az AstraZeneca 2025-ben készült felmérése szerint a válaszadóknak mindössze 57 százaléka tudta, hogy a mellrák fiataloknál is előfordulhat.
Rizikócsökkentés és korai felismerés
Az emlőrák esetében gyakran hallunk a megelőzésről, de ahogy az eseményen is szó volt róla, amit inkább tehetünk, az a rizikócsökkentés és a korai felismerés. Ennek része az alkoholfogyasztás mérséklése; a rendszeres testmozgás beépítése a mindennapokba; az egészséges, kiegyensúlyozott étrend; a megfelelő mennyiségű alvás; valamint mellette a korai felismerést segítő emlőtudatosság és a szűréseken való részvétel.
Fontos megemlíteni azt is, hogy a betegség sajnos a legnagyobb odafigyelés mellett is kialakulhat. Dank Magdolna is elmondta, hogy sokan érkeznek azzal, amikor kialakul a daganat, hogy mit ronthattak el. „Ezért tartottam nagyon fontosnak azt mondani, hogy a szűrésből kiemelés és a rizikócsökkentés együtt van jelen, mert semmit nem rontott el, mert lehet, hogy rendszeresen fut, lehet, hogy megfelelően mediterrán étrendet folytat, vagy egy neki megfelelő étrendet, kellő mennyiségű időt alszik. Tehát fontos az, hogy ne az alakuljon ki abban, aki nagyon egészséges életmódot folytat és találkozik a daganattal, hogy ő mit rontott el. Semmit nem rontott el” – emelte ki.
Tóth Krisztina, az Egészség Hídja Összefogás az Egészségért, a Mellrák Ellen Egyesület alelnöke, Prof. Dr. Dank Magdolna, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója, egyetemi tanár, belgyógyász, klinikai onkológus, klinikai farmakológus és palliatív orvos, és Sydney van den Bosch, modell és műsorvezető, érintett. (Fotó: Central Content)
45 éves kortól fontos, hogy ne halogassuk a szűrést
Az életkor előrehaladtával a következő fontos lépés, hogy ne halogassuk a mammográfiás szűrővizsgálatot – amit nem helyettesít az önvizsgálat. Magyarországon a szervezett népegészségügyi emlőszűrés a 45–65 éves, tünetmentes nőket célozza, akiket kétévente hívnak ingyenes mammográfiás szűrővizsgálatra.
Ennek jelentőségét hazai adatok is alátámasztják. Egy friss, NEAK-adatokon alapuló vizsgálatban a szűréssel felfedezett eseteknél a kezelés kezdetén ismert szervi áttét aránya 3,7 százalékos volt, míg a két éven belül nem szűrt csoportban ennek közel négyszerese, 14,4 százalék. Az egy- és hároméves halálozás szintén alacsonyabb volt a szűréssel diagnosztizált betegek körében.
A szűrővizsgálatot a felmérések szerint még mindig sokan kihagyják. Több kutatás is vizsgálja a szűrésen való részvételt, és például az OECD 2025-ös összehasonlítása szerint Magyarországon az 50-69 éves nők kevesebb mint fele (48 százalék) vett részt mammográfiás szűrésen az előző két évben.
A beszélgetésen a mammográfiával kapcsolatban is szóba került, hogy vannak tévhitek, melyek még most is élnek a köztudatban. Ilyen például, hogy a mammográfia annyira nagy sugárterheléssel jár, hogy attól lesz valakinek mellrákja. Ahogy azt Tóth Krisztina, az Egészség Hídja Összefogás az Egészségért, a Mellrák Ellen Egyesület alelnöke megfogalmazta: „Ez egy nagyon-nagyon téves mítosz, és ha azt mondom, hogy egy Budapest-New York repülőút sugárterhelésével egyenlő az a sugárterhelés, amit egy mammográfián kapunk, akkor valószínűleg az előbbin senki sem gondolkodna, hogy elmenne New Yorkba, hogyha felajánlanak neki egy jegyet”.
De félelmet kelthet a szűrővizsgálattal szemben az is, hogy biztosan nagy fájdalommal jár majd. A mammográfia során a melleket egy nagyon rövid időre összenyomja a képalkotó eszköz. De a mai, korszerűbb gépekkel ez inkább egy minimális, pillanatnyi ideig tartó kellemetlen érzéssel járhat.
A beszélgetés végén arra a kérdésre válaszolva, hogy mi legyen a következő lépés, amit ma egy nő tegyen meg magáért és az egészségéért, Tóth Krisztina azt válaszolta, hogy figyeljen önmagára.
„A következő lépést, a jó következő lépést akkor tudja az ember megtenni, hogyha tudja, hogy mi van vele”
– mondta. „És keljen fel minden nap úgy, hogy mi az én következő lépésem. Gondolja át mondjuk akár az ágyban még 5 percig, hogy most én hogy vagyok, és mi lesz az én jó következő lépésem ahhoz, hogy jól legyek és jól maradjak.”
Egymásnak is segíthetünk a következő lépésben
A mellrákkal kapcsolatos tudatosságban az egészségügyi ellátórendszer mellett a családnak és a közösségeknek is fontos szerepe van. Az AstraZeneca felmérése szerint a nők 36 százaléka az orvosuk mellett elsősorban családtagjaikkal vagy házastársukkal beszélik meg a mellrákkal kapcsolatos gondolataikat, aggodalmaikat.
A generációk közötti és generációkon belüli párbeszéd, a fiatalabbak bevonása és a hiteles forrásból történő tájékozódás mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a következő lépést mindannyian magabiztosan tehessük meg.
Ahogy arról már szó volt, ez a következő lépés életkortól és élethelyzettől függően más lehet:
- ismerjük mellünk megszokott állapotát, és figyeljünk a változásokra;
- 45–65 éves korban éljünk a szervezett mammográfiás szűrés lehetőségével;
- panasz vagy szokatlan elváltozás esetén mielőbb forduljunk orvoshoz;
- családi érintettség vagy más ismert kockázati tényező esetén egyeztessünk orvosunkkal.
A saját következő lépésünk mellett pedig egy beszélgetéssel vagy emlékeztetővel másokat is segíthetünk abban, hogy megtegyék a számukra fontos következő lépést.
Kapcsolódó cikkek
