Az agy hipotalamusz nevű területe termeli azt a hormont (GnRH), ami az egész folyamatot szabályozza. Előfordulhat, hogy GnRH-hiány okozza a meddőséget, de ezt nagyon nehéz kimutatni. A GnRH gyógyszer formájában pótolható. Ez a hormon alakítja az agyalapi mirigy működését. Az agyalapi mirigy hormonjai szabályozzák a női ciklust.
Hormontermelését befolyásolhatja daganat, stressz, túlzott fogyókúra vagy éppen elhízás. Ha lehet, ilyenkor elsősorban az okok megszüntetésével (stresszmentes környezet, életmód-változtatás) próbálnak segíteni, de ha ez nem sikerül, a gyógyszeres hormonpótlás vezethet sikerhez.
A csökkent pajzsmirigyműködés is okozhat meddőséget. Ez az állapot nem rontja az ember közérzetét, semmilyen egyéb tünetet nem okoz, “csak” a megtermékenyülést gátolja. Egyszerű vérvizsgálattal és belgyógyászati kezeléssel megoldható ez a probléma.
Előfordul, hogy hiába van minden rendben a “felsőbb körökben”, a petefészek nem érzékeli az agyból, hormonális úton érkező üzeneteket. Nem érnek be teljesen a tüszők, vagy be sem indul az érésük. Ennek következtében ösztrogén sem termelődik, hiszen ez a hormon a tüszőkben keletkezik. Az is előfordul, hogy a ciklus második felében a tüszőből keletkező sárgatest nem termel elég progeszteront, ezért megrövidül a ciklus. A tüszőérés zavarát többnyire gyógyszeres kezeléssel szüntetik meg. Ennek egyik veszélye, hogy egyszerre több tüsző érik meg, így többszörös ikerterhesség következik be. A többes ikrek kihordása, megszülése mindig kockázatos.
A hormonális problémák többsége ciklusváltozást eredményez, ezt még házilag is ki lehet mutatni menstruációs naptár vezetésével, az ébredési hőmérséklet nyomon követésével.
A prolaktin nevű hormon túltermelődése nem változtatja meg a ciklust, mégis meddőséget okoz. A magas prolaktinszint biztosítja a tejtermelést, és egyúttal megakadályozza, hogy a szoptató anya idejekorán újra várandós legyen. Ez a probléma többnyire másodlagos meddőséget okoz, többféle gyógyszer is alkalmas a kezelésére.
Jelentősen megzavarja a hormonális szabályozást, ha a nő szervezetében túl sok tesztoszteron termelődik. A rendszertelenül menstruáló nők egyharmadánál ez okozza a problémát. A kísérő tünet lehet szőrösödés és pattanásos bőr. Ez a tünetegyüttes gyakran a túlsúlyos nőknél jelenik meg, jelentős javulást hozhat egy következetes fogyókúra. Nem ritka, hogy emellett kimutatható a PCO szindróma is.
Policisztás ovárium
A PCO-szindróma a termékeny korú nők három-öt százalékát sújtja. A meddőség oka az, hogy a hormonháztartás hibája miatt a petefészekben egyszerre sok tüsző indul érésnek, ám ez az érés nem fejeződik be, nem történik rendszeresen ovuláció. Mivel kórosan megemelkedik a tesztoszteron (férfi nemi hormon – ami bizonyos mennyiségben a női szervezetben is jelen van) szintje, a PCOS-ben szenvedő nők egy része a rendszertelen cikluson kívül más tünetekről is beszámol. Jellemző a zsíros bőr és haj, a pattanások megjelenése, fokozott, férfias szőrnövekedés, férfias hajvesztés, elhízás.
A PCOS miatt kialakult meddőség sok esetben egy komolyabb fogyókúra hatására is oldódhat. Megfigyelték, hogy nagyjából ötszázalékos súlyvesztés hatására gyakran visszatér az ovuláció. Adott a lehetőség a ciklus gyógyszeres befolyásolására is, de ennek is nagyobb a sikere, ha a paciens nem túlsúlyos. Segíthet még az ovárium drilling műtét, melynek során műtéti úton távolítják el a petefészekcisztákat. Az eljárás nagyon hatásos: általában az operáció után rövid időn belül normális menstruációs ciklus alakul ki. Ha ez nem történik meg, akkor is sokkal érzékenyebbé válik a petefészek a gyógyszeres kezelésre. A műtét utáni egy éven belül létrejött terhességek aránya közel nyolcvan százalék.
Ha az ivarsejtek találkozása akadályozott
Előfordul, hogy a petesejtek és a hímivarsejtek találkozása elé gördül akadály. Gyulladás, fertőzés, hegesedés következtében összetapadhatnak a mellékherejáratok vagy a spermavezetékek. A spermautak elzáródását az esetek egy részében mikrosebészeti műtéttel meg lehet szüntetni. Ha ez nem sikerül, műtét útján lehet a hereszövetekből spermiumot nyerni, és mesterséges megtermékenyítést végezni.
A spermiumok útja a női szervezetben igen viszontagságos, de normális esetben néhány százan (a több millióból) mégis eljutnak a petesejtig, és közülük egy meg is termékenyíti. Ám előfordulhat, hogy a hímivarsejteknek a szokásosnál több nehézséget kell leküzdeniük. Egyes hüvelyfejlődési rendellenességek komoly akadályt képezhetnek, ezek szerencsére műtéti úton orvosolhatók. Előfordul, hogy a méhszájat védő méhnyaknyák áthatolhatatlanul sűrű, vagy a szokásosnál több immunanyagot tartalmaz, ami elpusztítja a spermiumokat. Ebben az esetben mesterséges megtermékenyítéssel lehet segíteni a gyerekre vágyó páron.
A meddőség legismertebb oka a petevezeték-elzáródás. Ez az állapot gyulladás vagy nyálkahártya-burjánzás következtében jön létre. Ha csak az egyik petevezeték záródott el, akkor létrejöhet terhesség, de kisebb eséllyel. Ha mindkettő összetapadt, természetes úton nem következhet be megtermékenyülés. Ha csak részleges az elzáródás, a hímivarsejtek elérnek a petesejtig, de jóval nagyobb embrió már nem jut el a méhig, így méhen kívüli terhesség jöhet létre. A petevezeték elzáródást vizsgálhatják kontrasztanyag befecskendezésével. A másik lehetőség az altatásban végzett, kis műtétnek számító hastükrözés. Ennek során a diagnózis felállítása mellett lehetőség van a probléma azonnali megszüntetésére. Ha nem oldható fel az elzáródás, a lombikbébiprogram segíthet.
A petevezeték-elzáródás egyik oka lehet az endometriózis, vagyis a méhnyálkahártya jóindulatú burjánzása. Méhnyálkahártya-darabkák jelennek meg a méh izomzatában, a petefészekben, a petevezetékben vagy más medencei szervekben, és ugyanúgy, ciklikusan változnak, mint a normális méhnyálkahártya: növekednek, kifejlődnek, majd vérzés kíséretében lelökődnek. Ez az egyik leggyakoribb nőgyógyászati betegség, menstruáció idején általában komoly fájdalmat okoz. Hastükrözéssel meg lehet állapítani a gócok helyét, ezek egyúttal el is távolíthatók, de gyógyszeres kezelés is lehetséges.
Forrás: Kismama magazin
Kapcsolódó cikkek
