A “Kell-e húzogatni?”,”Mikor kell elkezdeni a húzogatást?” (A gyermek fitymájának mindennapos hátrahúzását a legújabb álláspont szerint 2 éves korig mellőzhetik a szülők – szerk.) vagy a “Megelőzhettük volna a fitymaszűkületet, ha időben elkezdjük húzogatni?” olyan kérdések, melyek pártokra osztják a játszóterek fiús-anya társadalmát, és melyek nagyon gyakran felmerülnek a gyermeksebészeti és urológiai szakrendeléseken. Bár manapság e betegségek gyógyítása a szakembernek nem okoz nehézséget, az alábbiakban, a szülők számára szeretnék a témában röviden rendet teremteni.
Ha a fityma nem húzható hátra, az többnyire két veleszületett oknak, vagy ezek kombinációjának következménye:
1. A letapadás igen gyakori, csecsemőknél és kisdedeknél nem is tekintjük rendellenességnek. Lényege, hogy a fityma belső felszíne és a makk lazán összenőtt. Ez, az életkor előrehaladtával, többnyire magától, minden beavatkozás nélkül megszűnik. Problémát az okozhat, hogy a letapadt fityma mögül a faggyúanyagot termelő mirigyek váladéka nem tud kiürülni. Ha e felgyülemlett váladék befertőződik, kellemetlen betegség, gennyes fitymazsákgyulladás alakul ki.
2. Egészen más természetű elváltozás a fitymaszűkület. Mint a neve is mutatja, ilyenkor a fityma hátrahúzását a szűk bőr akadályozza. Az elváltozást – súlyossága szerint – két fokozatba sorolhatjuk: míg abszolút szűkület esetén az előbőr hátrahúzása teljességgel lehetetlen, relatív szűkületnél a fityma hátrahúzása több-kevesebb nehézség árán lehetséges. Ez utóbbi esetben, a feszülés miatt a bőr gyakran berepedezik és gyűrűszerűen elszorítja a hímvesszőt. Tudni kell, hogy a csecsemőkori fitymaszűkület is javulhat az életkor előrehaladtával. 3 éves korig az enyhe, relatív szűkületek kinőhetők, az abszolút szűkületek pedig gyakran relatívvá szelídülnek.
3. Nagyon gyakori az előbbi két elváltozás együttes előfordulása. Ilyenkor a letapadás többé-kevésbé súlyos fitymaszűkülettel párosul.
Mint már említettem, a hímvesszőn, a makk mögött, számos, faggyúszerű anyagot termelő mirigy helyezkedik el. Ha a rendszeres tisztálkodás hiányában ezek váladéka nem kerül eltávolításra, előbb-utóbb gyulladásos betegség jelentkezik. Ennek megelőzésére a fityma rendszeres hátrahúzása és a hímvessző szappanos mosása elengedhetetlen. De mit tegyünk, ha gyermekünk fitymáját nem tudjuk hátrahúzni?
A válasz banálisnak tűnik: mutassuk meg hozzáértő szakembernek, aki először eldönti, hogy mi a panasz oka, majd a kóroknak megfelelően ad javaslatot az orvoslásra. A gyógyítás ugyanis kórokonként más és más.
1. Tisztán letapadás esetén a gyógyítás a fitymának a makkról történő leválasztása. Ez történhet fokozatosan, óvatos húzogatással, amit a szülő otthon is végezhet, de történhet műszeresen is, kórházban.
2. Fitymaszűkület esetén a megoldás egyértelműen műtéti. Fontos tudni, hogy a szűk előbőrt húzogatással tágítani nem lehet. A húzogatás ilyenkor – sokszor alig látható – berepedezéshez, kisebesedéshez vezet. A sebek pedig hegesedéssel gyógyulnak, ami a bőr rugalmasságának elvesztéséhez, a szűkület fokozódásához vezet.
3. Kombinált formáknál jó eredményt csak műtéttel lehet elérni, hiszen a letapadt fitymának a makkról történő leválasztása nem oldja meg a problémát, a társulóan szűkebb előbőr húzogatása viszont annak berepedezését, hegesedését és a szűkület fokozódását okozza.
Mikor időszerű a kezelés?
Mint az előbbiekben említettük, a letapadás csecsemő- és kisdedkorban szokványos, nem tekintjük kórosnak. Ugyancsak gyakran figyelhető meg fitymaszűkület is, mely 3 éves korig magától megszűnik, vagy jelentősen javul. Így a letapadás leválasztását 2 éves, a fitymaszűkület miatt végzett műtétet 3 éves kor körül tartjuk elvégzendőnek. Kombinált formáknál értelemszerűen érdemes megvárni a 3 éves kort, hiszen a fitymaszűkület spontán javulásának lehetősége eddig adott.
A vizelés megfigyelése azonban már újszülöttkorban elengedhetetlen, mert a nehezített vizelés azonnali beavatkozást tesz szükségessé. Egy gyufaszálnyi vastagságú, erőteljes ívű vizeletsugár esetén beavatkozás nem szükséges. Kivételt képeznek azon esetek, amikor a fityma alatt nagy mennyiségű faggyú szaporodik fel. Ilyenkor – a fenyegető gyulladás megelőzésére – letapadás esetén a fityma leválasztását, szűkület esetén műtétet végzünk.
Milyen műtétet végzünk fitymaszűkület esetén?
Két elvileg eltérő műtéti eljárás, és e kettő kombinációjával számtalan egyéb megoldás lehetséges. Szinte nincs is két sebész, aki egyformán végezné.
1. Circumcisió (körülmetélés): a fityma eltávolítása. Hatására a makk fedetlenné válik. A sivatagban élő népek által több ezer év óta gyakorolt ősi eljárás, melyet ma, higiénés meggondolások alapján, szinte minden észak-amerikai fiún elvégeznek.
2. A fityma bemetszése: az előbőr továbbra is fedi a makkot, de mivel lebernyegszerűen szétnyílik, esztétikai hatása nem mindig megfelelő.
3. Egyéb plasztikai megoldások az előző két alapműtét kombinációjával igyekeznek elérni a makk fedettségét és megfelelő esztétikai hatást. Hátrányuk, hogy néha újra beszűkülnek.
A műtéti eljárás megválasztása a szülővel való megbeszélés alapján történik. Fel kell hívni azonban a figyelmet arra, hogy nem minden betegnél választhatók tetszőlegesen az előbbiekben felsorolt műtéti lehetőségek. Igen szűk vagy heges fityma esetén például csak circumcisió javasolt, mert a másik két műtéti típus végzése vagy igen csúnya eredményt adna, vagy nagy valószínűséggel magában rejtené az újra-beszűkülés lehetőségét.
Összefoglalva:
Ha a gyermekünk fitymája nem húzható hátra, a “Húzogassuk? – Ne húzogassuk? – Mikor húzogassuk?” kérdést ne a játszótéren döntsük el, hanem forduljunk szakemberhez, aki biztosan segíteni fog megtalálni a legmegfelelőbb, “legtestreszabottabb” megoldást.
Kapcsolódó cikkeink:
– Fiús gondok: húzni vagy nem húzni?
– Húzni, vonni, vágni, békén hagyni?
– Urológiai problémák gyermekkorban
Forrás: HáziPatika.com
Kapcsolódó cikkek
