Újszülötteknél gyakran fordul elő az újszülöttkori sárgaság. Ez egy ártalmatlan élettani jelenség. Ezért elkülönítve más sárgaságtól fiziológiás, azaz élettani sárgaságnak hívjuk. Általában a harmadik-negyedik napon kezdődik, és néhány napon belül megszűnik.
Az újszülöttkori sárgaság kialakulásában több tényező játszik közre. A magzat vörösvértestjeinek száma jóval több, mint a felnőtteké. Ez a szám jelentősen magasabb megszületéskor, mint pl. egyhetesen. Ez a nagy mennyiségű vörösvértest kezd lebomlani, és a benne lévő festékanyag, ami az oxigén szállításában részt vesz, vele együtt lebomlik. Ekkor a hemoglobinból bilirubin nevű festék képződik. A sárgaság kialakulásában a bilirubinszint-emelkedés a felelős.
Akkor miért vannak olyan újszülöttek, akik nem sárgulnak be? – kérdezheti bárki. Ennek az a magyarázata, hogy vannak olyan tényezők, amik a sárgaság létrejöttét segítik. Ezek közül a legfontosabb: a vércsoport összeférhetetlenség. Az emberi fő vércsoportok az A, a B, a 0, illetve az Rh-pozitív és az Rh-negatív. Ha az anyuka vércsoportja 0-ás, a baba A-s vagy B-s, köztük főcsoport összeférhetetlenség alakulhat ki (ez sem minden esetben), amely sárgasághoz vezethet.
Talán ennél ismertebb tény az Rh vércsoport okozta eltérés. Ha az anyuka Rh- negatív vércsoportú, a baba pedig Rh-pozitív, akkor sárgaság jöhet létre. Ez a sárgaság komolyabb probléma előidézője lehet, és volt is mindaddig, amíg be nem vezették az Rh- negatív anyáknál az Rh ellenanyag adását.
A bilirubint a májban keletkezett enzimek bontják le, és a szervezetből részben kiürül, részben újra felhasználódik. Ha ezek az enzimek még nem működnek megfelelően, sárgaság alakulhat ki. Előfordul, hogy szülés közben a pici megnyomódik, bőrében vérzések, haematomák keletkeznek. Ezeknek a lebomlása is oka lehet a sárgaságnak.
Fokozhatja a sárgaságot, hogyha az anyukáknak az első néhány napban még nincs vagy kevés a teje, emiatt a kicsik nem jutnak megfelelő folyadékhoz, s úgymond kiszáradnak (ez nem veszélyes állapot). A vérük besűrűsödik, és magasabb bilirubin értékeket kapunk. Az ilyen babáknak a színe a halványsárgától az egész mély bronzos színig változhat. A szín függ az újszülött alapszínétől, egy világos bőrű, sápadtabb kisbabának világosabb, egy vérbővebb picinek sötétebb a színe. A kialakulás is fokozatos, és a tetőzés után ismét fokozatosan csökken. A kezelés csak bizonyos értékeknél szükséges, általában magától oldódik.
A kezelést indokolja, ha a baba aluszékonnyá válik, és nehezen etethető, itatható. Szükség lehet megfelelő folyadékpótlásra, esetleg infúzióra, s mellette indokolt a kékfény használata. Ma már nemcsak a kékfényt, hanem a zöldfényt is alkalmazzák. A fény a bilirubin lebomlását segíti. A kékfény nem ártalmas, a szemet nem sérti, látásromláshoz nem vezet. A babák szemét csupán azért takarják, védik, nehogy szemgyulladást kapjanak. Súlyosabb esetben vércserét alkalmazunk, de erre nagyon ritkán kerül sor.
Vannak olyan betegségek, amelyek tünetei között szerepel a sárgaság, de ilyenkor találunk más eltérést is, ami az adott betegségre jellemző.
Az elhúzódó sárgaság esetén a baba színe heteken keresztül nem válik rózsássá. Ilyenkor valamilyen kiváltó okot kell keresni. Állhat a háttérben az anyatejes sárgaság, amikor is az anyuka tejében olyan hormon van, ami a sárgaságot fenntartja. De a szoptatást ilyenkor nem szabad abbahagyni, idővel ez is magától rendeződik. Létezik sütőtök és sárgarépa okozta sárgaság is, amely ártalmatlan.
III.évf./4.szám
Forrás: Baba Magazin