Az életünk első tíz évében több milliárd új kapcsolat keletkezik az agyunkban, új idegpályák születnek, köszönhetően a minket érő új élményeknek. A kisgyermekek számára minden élmény egyben tanulási lehetőség is.
Azonban csak azok az idegpályák “maradnak” meg, amelyeket használunk, a többit “eltávolítja” az agyunk. Vagyis, nemcsak az fontos, hogy biztosítsuk annak a lehetőségét, hogy új idegpályák szülessenek, de újabb és újabb élményekkel kell ezeket megerősíteni. Vagyis, egy-egy feladat folyamatos ismétlése biztosítja azt, hogy az agyban akár az életünk végéig megmaradjon a gyermekkorban kialakuló idegpálya.
Ez azonban azzal is együtt jár, hogy ha nem használjuk ki ezeknek az éveknek a lehetőségeit, akkor azok örökre elvesznek.
Beszédfejlesztés a legjobb időszakban
Ha például egy kisbabának problémája van a hallással, melyet nem vesznek észre és nem kezelnek, akkor nehezebben (vagy egyáltalán nem) képes elsajátítani a beszédet, nem érzékeli a ritmust, nehézséget okoz neki a nyelvtani szabályok, az intonáció megtanulása. Ezek a rossz beidegződések, illetve hiányosságok akkor is megmaradnak, ha a hallását sikerül helyreállítani vagy javítani.
Nagyszerű bizonyíték a korai nyelvi fejlődésre – vagyis a fejlődési ablak kihasználására – az, ha egy kisgyermek kétnyelvű környezetben nő fel. Mivel éppen abban az időszakban találkozik a két (vagy akár több) nyelvvel, amikor azokra a legfogékonyabb, képes azt jobban beépíteni, és a későbbiekben akár akcentus nélkül beszélni azt.
Minden képességtípussal kapcsolatban vannak ilyen fejlődési ablakok, melyekben a kicsik a legfogékonyabbak. A vizuális képességek például a születés és 3 éves kor között fejlődnek a legjobban. Az érzelmek akár a tizedik életévig is fejlődhetnek, méghozzá “rétegesen”, vagyis ahogy haladunk előre az időben, úgy lesznek egyre bonyolultabbak a megélt érzelmek.
A nyelvi képességek elsajátításának első szakasza (vagyis a nyelvi alapok megtanulása) születéstől nagyjából a 7. életévig tart, míg a szókincsünk kétéves korban kezd igazán fejlődni, és még felnőttkorban is tart még. A motoros képességek, vagyis a mozgás a születés után kezdenek fejlődni, míg a finommotoros képességek az első év második felében indulnak fejlődésnek.
Ahhoz, hogy ezeket a fejlődési ablakokat minél jobban kihasználhassuk, biztosítsunk ingergazdag, érdekes, élményekkel teli környezetet a kicsinek, legyünk mindig ott neki, beszéljünk hozzá, énekeljünk, olvassunk. Állítsuk kihívások elé: a szakemberek szerint a gyermekek jobban, hatékonyabban tanulnak, ha a képességeiknél valamivel nehezebb, de még teljesíthető feladatok elé állítjuk őket.
Kapcsolódó cikkeink:
- Az állandó zaj késlelteti a beszédfejlődést
- Mérföldkő a babák életében: a beszéd
- 6 érdekesség a csecsemők agyáról
Kapcsolódó cikkek
