Álometetés

Álometetés

A könyv kapott hideget-meleget egyaránt, vannak, akik szerint ez a biztos módszer arra, hogy a baba megtanuljon egyedül is elaludni, ezzel egy kicsi problémát sem okozva szüleinek. Mások szerint viszont a módszer az amerikai igényeket szolgálja ki, hazai gyakorlatba az eltérő gyereknevelési elvek és ajánlások miatt egyáltalán nem alkalmazható.

Tracy Hogg például úgy gondolja, hogy a szoptatás és a tápszeres táplálás egymás alternatívái, a szülő döntése, hogy melyiket szeretné alkalmazni, mert végeredményben mindkettő pont ugyanolyan tökéletes. A WHO nemzetközi ajánlása mondjuk egészen mást mond erről a kérdésről, de nyilván azoknak, akik nem akarnak szoptatni (és nem azoknak, akik szerettek volna, de valamilyen probléma okán nem sikerült nekik) tökéletes válasz és kielégítő érvelés maguk és mások számára is, hogy nahát, egy ennyire népszerű és korszerű gyereknevelési könyv szerint is pont ugyanolyan jó a tápszer, mint az anyatej.

Rendkívül elavult az a Hogg által képviselt nézet is, amely szerint a csecsemőket megadott időközönként 3, majd 4 óránként kell megszoptatni. Ha ezt valaki szó szerint értelmezi és betartja, akkor előbb-utóbb valóban a tápszernél köt ki. Ez ugyanis teljesen ellentmond annak a biológiai ténynek, hogy annyi tej termelődik, amennyire a babának szüksége van, ha annyiszor kerülhet mellre és olyan hosszasan szopizhat, amennyire szüksége van rá.

Meglehetősen megosztó az ébresztőórával trenírozása a babának: határidők és éles határvonalak meghúzása a játékidő és a pihenőidő között.

Természetesen napi ritmusra minden babának (sőt nagyobb gyereknek is) szüksége van, ettől érzi magát biztonságban, ettől kiszámíthatóak a körülmények, de azt is jól tudjuk, hogy a ritmus, az ismétlődés utánzással és nem óracsörgéssel válik természetes rutinná.

A kisbabák alvása talán az egyik legnehezebb megoldandó helyzet a szülőknek, főleg az első hónapokban. Valahogy mindenki úgy képzeli el, hogy este fürdés, utána szopi, majd álomba szenderül a baba, maximum egyszer nyöszörög fel éjjel, akkor egy gyors szoptatással reggelig alszik is tovább. A valóságban ez egyáltalán nem így van. Ennek oka biológiai és nem a baba személyiségében keresendő.

Sajnos vagy nem, de egy kisbaba érkezése teljesen felrúgja az addigi pár nappaljait és éjszakáit, az pedig elég furcsa elképzelés, hogy a baba alkalmazkodjon a családi élethez és nem fordítva. Miközben egy újszülött teljesen életképtelen egyedül: nem tudja pontosan kifejezni a szükségleteit, csupán sírással tudja jelezni, ha valami nincs rendben.

“A babának meg kell tanulnia egyedül elaludni” módszer hívei valahogy nem veszik számításba azt, hogy nemhogy egy csecsemő, de sokszor mi felnőttek sem vagyunk képesek könnyedén elaludni. Vannak, akiknek olvasniuk kell, mások a tévére alszanak el, sokan vannak, akik altatót szednek és számos egyéb esti szertartás is szóba jöhet.

Az álometetés is az egyedül elalvásra és az éjszaka lehetőleg ne zavarjon a gyerek problematikára kínál sajátságos megoldást: az egészen kicsik számára azt javasolja Tracy Hogg, hogy amikor a szülők lefeküdni mennek, előtte vegyék ki a babát a kiságyból és félálomban etessék meg, így valószínűleg éjszaka később vagy egyáltalán nem fog megéhezni és így nem kelti majd fel a szüleit.

Ez a módszer lehet, hogy valakinek beválik, de kicsit képzeljük bele magunkat a helyzetbe: épp szundikálunk, amikor valaki arra kényszerít bennünket, hogy együnk/igyunk. Mi éppen nem ezt akarnánk, hanem aludni, és csak valamikor később lenne igényünk az evésre/ivásra, de rákényszerítenek bennünket arra, hogy ezt akkor tegyük meg, amikor valaki másnak így jó, nem pedig akkor, amikor nekünk erre szükségünk, igényünk van.

Ettől függetlenül nyilván nem véletlenül ennyire népszerű A Suttogó titkai könyv és bizonyára vannak olyan babák és családok, akinél beválnak ezek a módszerek.

A babaszoba.hu egy korábbi cikkében Ranschburg Jenő így fogalmazott a könyvvel kapcsolatban: “Túl vagyok azon, hogy bosszankodjam Tracy Hoggon, hiszen elismerem, valós, létező igényeket elégít ki könyvével. Azt azonban nem szeretném, ha elterjedne a köztudatban, amit hirdet, hogy tudniillik a gyereknek észrevétlennek kell lennie.”

Ranschburg szerint A Suttogó titkai olyan szülőknek szól, akik gyerekük születése után is ugyanúgy akarják folytatni életüket, ahogyan előtte éltek. A javasolt módszerek célja, hogy a gyerek ezt a lehető legkevésbé zavarja meg. Ez ellentétes a gyerek veleszületett, alapvető igényeivel, ugyanis az az egészséges, ha észreveteti magát, ha el tudja érni, hogy kielégítsék igényeit. A szülő jól teszi, ha ezt NEM akarja kinevelni belőle!

Kapcsolódó cikkeink: