Kiadta a KSH a Háztartások életszínvonala című jelentését a tavalyi évről, így most kaptunk pontosabb képet arról, hogy alakult a magyar háztartások helyzete 2022-ben – írja a Telex.
Infláció, egyenlőtlen eloszlás
A magas infláció miatt alig nőtt a magyarok átlagos jövedelmének reálértéke, és a társadalmi csoportok közötti eloszlás egyenlőtlensége tovább nőtt. Tavaly a társadalom legszegényebb ötöde átlagosan fejenként bruttó 1,25 millió forint jövedelemre tett szert, míg a leggazdagabb húsz százalék több mint hatmillió forintra. Ez majdnem ötszörös különbség.
A legszegényebb ötöd jövedelme 10 százalékkal növekedett (azaz az infláció alatt), a leggazdagabb ötödé viszont infláció felett, 23 százalékkal. A szegények tehát szegényebbek, a gazdagok pedig kicsit gazdagabbak lettek 2022-ben.
Az, hogy kinek mekkora jövedelemből kell gazdálkodni sok tényezőre vezethető vissza. Az egyik nagyon fontos tényező az iskolai végzettség: tavaly 2,4-szer több jövedelme volt egy felsőfokú végzettséggel rendelkezőnek, mint egy alapfokú végzettségűnek.
Nőtt a gyerekek szegénységi kockázata
Minél több kereső felnőtt és minél kevesebb gyerek van egy háztartásban, annál kisebb a szegénység kockázata. Az esélyek ott romlanak, ahol kevés a felnőtt és sok a gyerek.
A KSH adatai alapján a szegénység kockázata leginkább azokat a háztartásokat érinti, amelyekben egyetlen felnőtt egy vagy több gyereket nevel. Őket követi a három vagy több gyerek és két felnőtt kombinációja.
Tavaly a gyermektelen háztartások minden típusában csökkent a szegénység kockázata, a gyermekeseknél viszont jellemzően nőtt, különösen a kétgyerekes háztartásoknál (7,2 százalékról 12,5 százalékra) és a három, vagy többgyerekes háztartásoknál (21,6-ról 30,1 százalékra). Ez azt jelenti, hogy csak ebből a két csoportból körülbelül 30 ezer háztartás, vagy 130 ezer ember csúszott bele a szegénységbe.
Az egy szülő–egy gyerek kombinációnál valamivel javult a helyzet, míg az egy gyereket nevelő két szülő esetében nem nagyon változott semmi.
Összességében viszont egyértelműen kijelenthető, hogy míg a gyermektelenek körében mérsékelten csökkent a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázata, a gyerekesek körében jelentősen nőtt.
Mennyit költünk lakhatásra, élelmiszerre?
A legszegényebbek a jövedelmük egyharmadát költik élelmiszerre és ötödét lakásfenntartásra, valamint háztartási energiára. Ez a két kategória a legkisebb jövedelmű ötöd jövedelmének 54,5 százalékát viszi el, míg a legnagyobb jövedelmi csoportnál ez csak 38,4 százalék.
Kapcsolódó cikkek
