Milyen jellegű kutatásokat folytatnak itt MTA Pszichológiai Kutatóintézet Fejlődéslélektani Osztályán?
A korai gyerekkor fejlődési folyamataival foglalkozunk, ami magába foglalja a gondolkodást, az érzelmeket, a szülő-gyermek kapcsolatot, a gyerek tudatra ébredését, tanulási készségeit. A gondolkodási és a kapcsolati fejlődés alapja a biológiai felkészültség. Ez az, amit a gyermek magával hoz.Ha röviden szeretném jellemezni tevékenységünket, akkor azt mondanám, hogy itt a gyermek biológiailag megalapozott szociális és gondolkodási természetének az alapkutatása folyik. Azt próbájuk megérteni, hogy a születésnél sem beszélni, sem jól mozogni nem tudó csecsemőből hogyan lesz viszonylag rövid időn belül érzésekkel és gondolatokkal teli, beszélni és kommunikálni tudó lény. Ezeket a folyamatokat tanulmányozzuk játékos megfigyeléses vizsgálatainkban. A vizsgálatok a gyermek és a szülő számára egyaránt érdekesek, és nem járnak semmilyen külső beavatkozással. Nem teszünk elektródákat a gyerek fejére, nem hagyjuk egyedül, a csecsemő mindig az anyával együtt vesz részt a vizsgálatokban, és csak addig, amíg kedve van hozzá. A vizsgálatokban a gyermek spontán figyelmére, viselkedésére vagyunk kíváncsiak, korának megfelelő képességeinek természetét próbáljuk megismerni megfigyeléseink során.
Milyen módszerekkel és aspektusból vizsgálják a gyermekek értelmi és érzelmi fejlődését?
A megfigyelések játékos keretek között zajlanak: a csecsemők élvezik, és a szülök is. A feladatok olyan felfedező gyakorlatok, melyeknek segítségével a gyermekek korai képességeire lehet fényt deríteni. A szülőknek részletes felvilágosítást adunk arról, mit is vizsgálunk. 
Több típusú vizsgálat létezik. Ezek egyike, amikor különféle utánzásos helyzeteket hozunk létre, ahol a gyermeknek új, általuk ismeretlen tárgyakat és az azok használatát mutatjuk be különböző tanítási körülmények között, és utána megfigyeljük, spontán hogyan emlékeznek ezekre a gyerekek, mit utánoznak le belőle, hogyan adják tovább az ismereteket maguk között.Készítünk ugyanakkor olyan vizsgálatokat is, amelyekben komputeres filmecskék bemutatásával a csecsemők vizuális figyelmének irányát, érdeklődésének spontán megoszlását figyeljük. A nézés idejét és irányát lemérve mintegy “kérdéseket” tudunk feltenni a gyerekeknek olyan korai korban, amikor még szóbeli választ nem várhatunk tőlük. Régen azt gondolták, hogy a gyermek csak akkor kezd el gondolkodni, ha beszélni tud. Ma már tudjuk, hogy ez egyáltalán nem így van. A gyermekek nagyon gazdag biológiai evolúciós felkészültséggel, előismeretekkel, irányított tanulási mechanizmusokkal jönnek a világra.
Mi a módszereinkkel ezeknek az ismereteknek a nagyon korai működését vizsgáljuk. Az például, hogy a gyerek hova, és milyen hosszú ideig figyel, rendkívül fontos információkat hordoz magában. Ezekből sok mindenre tudunk következtetni. De végzünk etológusokkal együtt olyan vizsgálatokat is, ahol csecsemők és kutyák képességeit hasonlítjuk össze, amiből szintén érdekes következtetéseket lehet levonni.
Mióta zajlanak ezek a vizsgálódások, és kikből áll a kutatócsoport?
Én személyesen mintegy harminc éve foglalkozom ezzel az izgalmas területtel. Itt az intézetben 1990 óta zajlanak vizsgálatok. Eddig több ezer gyermeket vizsgáltunk meg, és eredményeinket nemzetközi szinten publikáljuk. A csapat javarészt doktorált kutatókból és PhD-képzésben részt vevő egyetemistákból áll, akik fejlődéspszichológia szakirányba specializálódnak. Vannak köztük olyanok is, akik a szülői kötődést, az érzelmi fejlődést kutatják.
Kik vehetnek részt a vizsgálatban, és hány éves korig?
Különféle vizsgálatok folynak, amelyekben általában hat hónapos kortól 2-4 éves korig bárki részt vehet. Jelenleg 6-24 hónapos kor közötti gyermekeket vizsgálunk, és ilyen korú gyermekek szüleivel keressük az együttműködést.Jelentkezni a 239-4683-es telefonszámon lehet. Felhívjuk a szülők figyelmét, hogy már 3-4 hónapos kortól bejelenthetik gyermekeiket, mi pedig visszahívjuk őket, amikor a vizsgálat esedékes lesz.
Mennyi ideig tart egy ilyen tudományos célú megfigyelés?
A vizsgálatok általában rövid terjedelműek, hiszen a pici gyermekek úgysem képesek még a hosszabb idejű koncentrálásra. Korosztálytól függően 10-25 percig tart egy vizsgálat. Sokszor a gyermekek nem ülik végig a vizsgálatot, de ilyenkor sem kényszerítjük őket. Itt a gyermekek “irányítanak”.Vizsgálatra egyébként bejelentkezés alapján lehet jönni. A kutatócsoport tagjai készséggel válaszolnak minden kérdésre, és szívesen látjuk az apukákat is, nemcsak az anyukákat.
Milyen értékelést kap a szülő a kicsinyéről és milyen formában?
Kétféle tájékoztatást kapnak a szülők: egyet vizsgálat előtt, egyet utána. Részletes szöveges leírást adunk arról, milyen jellegű vizsgálatban vesz részt a kisgyermek, az mivel jár, és melyek a szülők jogai. Bármikor megszakíthatják a vizsgálatot, annak semmilyen következménye nincs.Közvetlenül a vizsgálat előtt részletesen elmagyarázzuk a szülőknek, mire irányul a megfigyelés, a későbbiekben pedig tájékoztatjuk az anyukát vagy apukát, hogy gyermeke vizsgálat közbeni viselkedése mit is jelent. A lehető legrészletesebb információt adjuk a szülőknek. Sőt arra is van mód, hogy képes-videós anyagot készítsünk a szülők számára.
Forrás: HáziPatika.com
Kapcsolódó cikkek
