A McLean Kórház kutatói több érdekességet is felfedeztek vizsgálataik során. A pszichiáterek előzetesen úgy számították, hogy a nők több időt töltenek majd a kisbabák fényképeinek nézegetésével, mint a férfiak. Ez azonban nem így történt.
A kísérletben részt vevő férfiaknak és nőknek egy képernyőn, különböző emberek arcképeit mutatták: az önkénteseknek minden képet értékelniük kellett szépség szerint. A képek egy idő után maguktól eltűntek, de a résztvevők egy billentyű segítségével gyorsíthatták, vagy lassíthatták a képek váltakozását.
A vizsgálati adatok szerint érdekes módon a férfiak átlagosan háromszor annyi időt töltöttek más férfiak képeinek nézegetésével, mint a nők.
Ezek után a 13 férfi és 14 női résztvevőnek 80 kisgyermek fényképét mutatták meg hasonló módszerrel. A gyermekek közül 30 valamilyen fejlődési rendellenességgel született (nyúlszáj, farkastorok, Down-kór illetve kancsalság).
A gyermekek szépségét egytől százig kellett pontozni, és itt is egy gomb segítségével lehetett szabályozni, hogy egy kép mennyi ideig legyen látható a képernyőn.
Az adatok szerint a nők két és félszer gyakrabban és gyorsabban nyúltak a képek eltűnését segítő gomb után, amikor fejlődési rendellenességgel született gyermeket láttak.
“Mintha valamilyen belső kényszernek engedelmeskednének, a nők tudatosan igyekeznek megszabadulni az ilyen képektől. Genetikailag belénk van kódolva, hogy minden erőnkkel egészséges utódokat hozzunk létre, ezért nehéz elviselni a beteg gyermekek látványát” – nyilatkozta Dr. Igor Elman, a kutatás vezetője.
Az egészséges gyermekeket mind a két nem tagjai azonos ideig pontozták, így a nők sem töltöttek több időt a gyermekek nézegetésével, mint a férfiak.
A nemek közti különbségekre a kutatók nem találtak magyarázatot: “Korábbi kutatások során felmerült a gyanú, hogy kapcsolat lehet a fejlődési rendellenességek, illetve a születés után magukra hagyott gyermekek között, ami megkérdőjelezné az anyai szeretet feltétlenségét, ez azonban még nem bizonyított” – nyilatkozta Dr. Elman.
Kapcsolódó cikkeink:
Forrás: Medipress