A Szoptatás Világhete idei üzenetének lényege az, hogy tartsunk számvetést, vegyük szemügyre, hol is tartunk a kitűzött célok megvalósításban. A sikeres szoptatás egyik alapvető pillére a jó start, ezért örvendetes, hogy már 17 bababarát kórházunk van , miközben 1992-ben a debreceni női klinika volt az első Európában, amely elnyerte a címet a WHO-UNICEF-től.
Ezekben a szülészeti intézményekben megvalósul a sikeres szoptatáshoz vezető tíz lépés, melyet röviden így foglalhatunk össze:
1. Az intézmény írásos szoptatási irányelvekkel rendelkezik, amelyeket rendszeresen ismertetnek az egészségügyi dolgozókkal.
2. Minden egészségügyi dolgozó megfelelő gyakorlati felkészítést kap az irányelvek alkalmazásához.
3. Minden várandós anya tájékoztatást kap a szoptatás előnyeiről és módjáról.
4. Az újszülötteket születésük után azonnal bőrkontaktusba helyezik az édesanyjukkal legalább egy óra időtartamra, és bátorítják az anyákat, hogy figyeljék kisbabájuk jelzéseit, mikor áll készen a szopásra. Segítséget nyújtanak, ha szükséges.
5. Az anyáknak megmutatják, hogyan kell szoptatni és fenntartani a tejelválasztást, még akkor is, ha valamilyen okból el vannak különítve újszülöttjüktől.
6. Az újszülött csecsemőknek nem adnak az anyatejen kívül más ételt vagy italt, csak akkor, ha orvosilag indokolt.
7. Általános gyakorlat az anya és az újszülött együttes elhelyezése a nap 24 órájában.
8. Ösztönzik az anyákat, hogy az újszülött igényeinek megfelelően szoptassanak.
9. A szoptatott csecsemőnek nem adnak cumisüveget vagy cumit.
10. Támogatják a szoptatást segítő anyacsoportok létrehozását, és az egészségügyi intézményekből távozó anyákat ezekhez irányítják.
A tíz lépés negyedik pontjával kapcsolatban érdemes tudni, hogy az UNICEF adatai szerint az újszülöttek mindössze 43 százalékát szoptatják meg a születés után egy órán belül, noha az a néhány korty kolosztrum, amit ilyenkor fogyaszt el a baba, felbecsülhetetlen értékű védelmet nyújt a fertőzésekkel szemben, a szoptatás pedig segíti a kötődés létrejöttét az anya és kisbabája közt.
Milyenek a szoptatási arányok Magyarországon?
Az Egészségügyi Világszervezet nagy erőfeszítésekkel gyűjti a szoptatási adatokat, pedig a nem mindenütt egységes kritériumok miatt ez nem egyszerű feladat. Sokan úgy vélik, a kizárólagos szoptatásba az is beletartozik, ha teát vagy vizet kap a baba, pedig erre igény szerinti szoptatás esetén még nagy forróságban sincs szükség.
– Magyarországon 2006 óta rendelkezünk összehasonlítható adatokkal, de csak a negyedik-ötödik életnaptól kezdve, az adatokat ugyanis a körzeti védőnők éves jelentései tartalmazzák, így arról sajnos nincs információ, hogy kaptak-e a szülészeteken gyakran és feleslegesen adott tápszeradagokból – tudtuk meg Gitidisz Krisztina védőnőtől, aki egyike a nemzetközi laktációs szaktanácsadói vizsgával rendelkező szakembereknek (teljes lista itt).
2011-ben a magyar csecsemők 43,4 százaléka kapott hat hónapos korig kizárólag anyatejet, ez a 2004-es adatokhoz képest körülbelül hat százalékkal csökkent. Jó hír viszont, hogy az egyéves koron túl is szoptatott gyerekek aránya 2006 és 2009 között fokozatosan emelkedett, majd állandósult körülbelül 37 százaléknál. Arról nincsenek adatok, hogy a gyerekek hány százalékát szoptatják a WHO-ajánlásnak megfelelően kétéves korig vagy azon túl.
A magyar adatokat érdemes összevetni a Földünkre jellemző átlaggal a 2010-es adatok alapján: világszerte a csecsemők 37 százaléka kap öt hónapos koráig kizárólag anyatejet, egyéves koron túl viszont a gyerekek 75 százalékát, kétéves korban pedig még mindig 56 százalékukat szoptatják. Ilyen adatokkal Magyarországon csak néhány település dicsekedhet, ahol különösen egységes és kedvező az anyák támogatása, például Pomázon, ahol a sokéves munka eredményeképpen 2011-ben a szoptatási arányok jóval meghaladták az országos átlagot. Ahogy Pintér Erzsébet vezető védőnőtől megtudtuk, hat hónaposan a csecsemők 75 százalékát kizárólag szoptatták a pomázi anyák, és egyéves kor után is még a gyerekek 68 százaléka kap anyatejet. Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a védőnők és gyermekorvosok kitartó és összehangolt munkája, a szakemberek rendszeres továbbképzése és személyes motivációja meghozza a várva várt eredményeket.Mindenki mást tanácsol!A szülés utáni időszakban ez zavarja meg leggyakrabban az édesanyákat. Úgy tűnik, mintha a szoptatáshoz mindenki értene, záporoznak a tanácsok. Sajnos egészségügyi dolgozóktól is gyakran érkeznek téves információk, a szoptatást inkább hátráltató tanácsok. Ez az oktatás hiányosságai miatt van így: ahhoz képest, hogy a védőnők, gyermekápolók, gyermekorvosok, családorvosok, szülésznők és nőgyógyászok munkájának mekkora hányadát jelenti a szopató anya-baba páros segítése, támogatása, oktatásukban elenyésző mennyiségű tudományosan megalapozott és gyakorlati információ szerepel erről. Ezért hatalmas lépés, hogy a Semmelweis Egyetemen szakirányú továbbképzés formájában már elindult a laktációs szaktanácsadók képzése, melyen egy évfolyam már végzett is. Nagy öröm, hogy a Semmelweis Egyetemen folyó „laktációs szaktanácsadó” képzés szakmai törzsanyagához kapcsolódó új, magyar nyelvű, ingyenesen letölthető tananyag jelent meg egy TÁMOP-pályázatnak köszönhetően 2012-ben. Ez az első ekkora terjedelemben megjelenő magyar nyelvű szakmai anyag a humán laktáció és szoptatástámogatás témakörében.
Kapcsolódó cikkek
