Az egyik leggyakoribb fejlődési rendellenesség. A születés után is észlelhető dongaláb helyzet két fontos csoportját különböztetjük meg. Egyik a méhen belüli elhelyezkedési szabálytalanság miatt kialakuló változat, a másik a fejlődő végtagrész kialakulásának idejétől jelentkező ún. “csírakárosodás” után jön létre.
Látszólag a két probléma azonos képet mutat. A tartási rendellenesség következetesen végzett torna és gipszkezeléssel maradéktalanul gyógyítható. A születéskor nem lehet eldönteni a várható prognózist, ez a kezelés során, annak sikeréből következtethető. A valódi dongalábnak csak egy részét lehet konzervatív eszközökkel teljesen meggyógyítani, sokszor csak műtéttel lehet korrigálni.
A dongaláb a lábszár izomzatának fejletlenségéből, az izomegyensúly megbomlásából eredően az izmok betegsége is. Ezek erejének és működésének kiegyensúlyozása nélkül nincs sikeres kezelés. A csontos és szalagos rendellenességek a felső és alsó ugróízületet befelé fordul és lábujjhegy helyzetében van a lábszárhoz képest. A sarokhoz viszonyítva a lábtő és a lábközépcsontok további igen súlyos elcsavarodása és befelé fordulása, a talp felfelé néző helyzete súlyosbítja.
A siker kulcsa az igen korai kezelés, melyet meg kell kezdeni a születés után, már a szülészeti osztályon is. Ekkor naponta többször végzett tornáztatni kell. A lehető legkorábbi időben, már a szülés után néhány nappal megkezdhető a kis láb gipszkezelése.
Az újszülött szervezetében még magas szinten megtalálható anyai lazító hormonok igen korán jelentős korrekciót tesznek lehetővé, de ez két három hetes korban már lecsökken. A gipszkezeléseket az ortopéd szakorvos végzi kellő gondossággal, mert a bőr még sérülékeny. A gondos alápárnázás ad helyet a gyors súlynövekedésnek és a korrekció következtében fellépő feszülésnek. A gipszeket hetente, később kéthetente cseréljük. Ha keringési zavar gyanúját észleli a szülő, védőnő vagy háziorvos a gipsz eltávolítása alaposan indokolt akár otthon is.
A folyamatos gipszelést időnként bőrápolás, torna, izomingerlés céljából a gipsz hátsó részének un. sínnek meghagyásával kombinálhatjuk. A folyamatos kezelést az 5. élethónapig következetesen folytatjuk, amikor dönteni kell arról, szükséges-e műtét?
Hat hónapos kor környékén a még meglévő deformitásokat teljesen rendezzük, hogy azt követően az állás járás időszakára a járás biztosítható legyen. A műtéti kezelés az Achilles ín és a felső, alsó ugróízületek mozgásainak felszabadítását jelenti. Ez után a gipsz és s sín kezelést hónapokig folytathatjuk tornával kiegészítve, majd a járás idejétől korrekciós ortopéd cipőt is viseltetünk így a csontok fejlődésére tartós hatást fejtünk ki. A követés éveken keresztül indokolt, mert a kiújulás veszélye fenn áll. Időben alkalmazott konzervatív eszközök adnak sikert.
Befelé hajló láb (Pes adductus)
A dongaláb deformitástól kell elkülöníteni szakorvosnak. Ez az előlábra korlátozódó befelé térő helyzet tornával, korrekciós sínnel vagy speciális cipővel kezelve tökéletesen gyógyul. Általában nem tulajdonítanak ennek a láb deformitásnak kellő jelentőséget. Sokszor még a szakorvosok is legyintenek. Elhanyagolt esetben az ízületek és csontok is deformáltak maradhatnak és ekkor csak a két éves kor körül végzett műtét lehet megoldás. Kevesen ismerik azt a tényt, hogy a folyamatos kezelés mellett is rendszeresen észlelhető a járáskor egy rosszabbodási időszak, bár ez látszólagos.
A magyarázat az erősebb izmok működési túlsúlyában rejlik. A járáskor alkalmazott egyenesített talptengellyel készített ortopéd cipők, valamint ezek befelé döntéssel készült változatai finoman kormányozzák a lábat jó irányba.
Felcsapott láb (Calcaneus lábállás)
Szinten elsősorban tartási probléma, sokszor magától is rendeződik, a dongaláb-helyzetet utánzó gipsz vagy műanyag sín jó eredménnyel alkalmazható. Súlyos esetekbe differenciál diagnosztikai szempontból felmerül petyhüdt idegrendszeri sérülés. Makacs fennállása esetén korán kialakulhat a lúdtalp.
Hasonfekvő lábtartás:
Gyakran észlelhető eltérés koraszülött, tartósan inkubátorba tartott, rendszeresen hason alvó csecsemőkön. Mindkét láb a lábszárhoz képest maximálisan kifelé fordított helyzetben van. A létrejöttét a láb állandó passzív kifordulása hozza létre. Ha a végtag teljes súlyának egy részét közömbösítjük összetekert pelenka keresztülfektetésével, vagy kilyukasztott mosdószivacs korongot húzunk külön-külön a lábszárakra, a lábak lebegő helyzetbe kerülnek és ellazulhatnak. Sokszor észlelünk ilyen előzmény után korai lúdtalp deformitást.
Kapcsolódó cikkeink:
– A dongaláb: hogyan ismerhető fel és hogyan kezelhető?
Forrás: Gyógyhírek, a Heim Pál Gyermekkórház gyógyászati havilapja