A B típus okozza a legtöbb megbetegedést
A járványos agyhártyagyulladást okozó meningococcus baktériumnak 13 szerocsoportját különböztetjük meg: a legtöbb megbetegedést az A, B, C, Y, W és X szerocsoportok okozzák. A megbetegedések többsége hazánkban a B típus számlájára írható, de C csoport okozta esetek is előfordulnak. A baktérium cseppfertőzéssel terjed – közvetlen érintkezés vagy tartós, gyakori, ismételt kontaktus során, mint például a zsúfolt együtt lakás vagy az együtt alvás. Magyarországon a téli és kora tavaszi időszakban fordul elő a megbetegedések többsége.
Rendkívül magas a halálozási mutató
A járványos agyhártyagyulladás az egész világon, minden korcsoportban előforduló betegség: a WHO adatai szerint mintegy 500 ezer megbetegedést okoz évente, halálozási mutatója pedig rendkívül magas – a fertőzés következtében minden évben 50 ezer ember veszíti életét a fertőzés következtében. Hazánkban összesen 48 meningococcus okozta agyhártyagyulladást regisztráltak a 2016/2017-es évben, ebből 8 beteg belehalt a fertőzésbe. Ez azt jelenti, hogy hatból egy beteg nem élte túl a fertőzést. A nemzetközi statisztikák szerint a járványos agyhártyagyulladás szövődményeként egész életre szóló testi vagy idegrendszeri károsodást a betegek ötöde szenved, és az adatok azt mutatják, hogy minden tízedik fertőzött még a gondos orvosi ellátás mellett sem éli túl a betegséget.
A csecsemők a legveszélyeztetettebbek
Az orvosi tapasztalatok és a statisztikai adatok szerint is az 1 évnél fiatalabb csecsemők vannak kitéve leginkább a meningococcus okozta agyhártyagyulladásnak: ennek az oka, hogy miután az anyai ellenanyagok védelmező hatása lecsökken, a csecsemők védtelenekké válnak a fertőzéssel szemben. Veszélyeztetett csoportot alkotnak az 1-5 év közötti kisgyermekek is, akik körében a második leggyakoribb a járványos agyhártyagyulladás előfordulása. Kamaszkorban ismét emelkedik a fertőződés kockázata, a serdülők és fiatal felnőttek hordozzák tünetmentesen a legnagyobb arányban (20-30 százalék) a meningococcus baktériumot.
Miért ennyire veszélyes?
A betegség részben a rendkívül gyors lefolyás miatt veszélyes, ugyanis a fertőzést követően a véráramba kerülő baktériumok órák alatt szétterjednek és szaporodni kezdenek a szervezetben. A kezdeti tünetek jelentkezésétől rohamosan súlyosbodhat a beteg állapota, aki akár 24 órán belül életveszélyes állapotba kerülhet vagy akár meg is halhat.
Szintén veszélyessé teszi a járványos agyhártyagyulladást az, hogy az első tünetek rendkívül általánosak, számos egyéb betegségre jellemzőek lehetnek, így gyakran későn születik meg a pontos diagnózis. A magas láz mellett kezdetben erős fejfájás, hányás vagy hányinger, míg ezeken kívül a csecsemőknél magas hangú sírás, nyöszörgés, az evés visszautasítása, ébresztési nehézség jelentkezhet.
A betegséget nyaki merevség, feltűnő bágyadtság, végtagfájdalmak, fényérzékenység, kisbabáknál a kutacs kidomborodása egyértelműsítik. Emellett figyelmeztető tünetek a bőr alatti bevérzések, testszerte megjelenő foltok, amelyek a fertőzés következtében kialakult vérmérgezést, szepszist jelzik.
Nagyon fontos a megelőzés
A leghatékonyabb eszköz egy ennyire kiszámíthatatlan, gyors lefolyású betegség ellen a védettség időben történő kialakítása: az infektológusok a veszélyeztetett korcsoportok számára kifejezetten javasolják a meningococcus védőoltás beadatását.
A csecsemőknél a védettség kialakítását 2-3 hónapos korban javasolt megkezdeni, mert a járványos agyhártyagyulladás valószínűsége 6 hónapos kor előtt a legnagyobb. A védőoltásnál az előírt oltási sort szigorúan követni kell, mert csak az adagok pontos ütemezésével lehet kialakítani a megfelelő védettséget.
Az alap oltási sor 2 vagy 3 oltásból áll, és életkortól függően emlékeztető oltásra is szükség lehet ezen felül. Ha addig kimaradt, 1 éves kor után is be lehet adatni a védőoltást, és javasolják a vakcinázást az 5 év alatti gyermekek, a zárt közösségekben – például kollégiumban, bentlakásos iskolában, nevelőotthonban – élő gyermekek és fiatal felnőttek számára is.
Kapcsolódó cikkek
