Baba

Az agy memóriaközpontja aktív a gyermekkori amnézia idején is

Egy új agyi képalkotó vizsgálat kimutatta, hogy már a három hónapos babák is a hippokampuszt veszik igénybe a minták felismeréséhez és megtanulásához.
2021. Június 14.
Az agy memóriaközpontja aktív a gyermekkori amnézia idején is (Fotó: Getty Images)

Közös vonásunk, hogy nem emlékszünk konkrét epizódokra az életünkből, 3-4 éves korunk előttről. A tudósok szerint ez az úgynevezett gyerekkori vagy infantilis amnéziára, a hippokampusz – az agy temporális lebenyében található terület, amely kulcsfontosságú a memória kódolásához – fejlődési hiányosságára vezethető vissza.

A Yale tudósainak egy új agyi képalkotó vizsgálata azonban azt mutatja, hogy már a három hónapos csecsemők is a hippokampuszt veszik igénybe a mintázatok felismeréséhez és megtanulásához. Erről az eredményeket a Current Biology folyóiratban tették közzé. “Az emberi természet alapvető rejtélye, hogy szinte semmire sem emlékszünk a születésünktől kora gyermekkorunkig, mégis számos kritikus fontosságú információt tanulunk meg ez idő alatt – az anyanyelvünket, hogy hogyan kell járni, tárgyakat és ételeket ismerünk meg, és a szociális kötelékeket” – mondta el Nick Turk-Browne, a Yale pszichológia professzora és a tanulmány vezető szerzője.

Az új tanulmányhoz a Yale csapata fMRI technológiát használt a hippokampuszban végzett aktivitás rögzítésére 17 csecsemőnél, akik életkora három hónap és két év között volt, és akiknek két képsorozatot mutattak a képernyőn. Az egyik képsorozat strukturált sorrendben jelent meg, amely rejtett mintákat tartalmazott, és ami tanulható volt. A másik sorozat képei véletlenszerű sorrendben jelentek meg, ami nem adott lehetőséget a tanulásra. Miután a babáknak többször bemutatták a két képsorozatot, a hippokampusz erősebben reagált a strukturált képsorozatra, mint a véletlenszerűre.

Turk-Brown szerint az történhet, hogy amint a baba tapasztalatot szerez a világban, az agya olyan általános mintákat keres, amelyek segítenek megérteni és előre kiszámítani az őt körülvevő környezetet. Ez még abban az esetben is megtörténik, ha az agy nincs felkészülve arra, hogy állandóan tárolja az egyes tapasztalatokat egy adott pillanatról – ez az epizodikus emlékezet jellemzője, amely egy esetleges felnőttkori amnézia során elveszik.

Ennek a stratégiának van értelme, mert az általános ismeretek tanulása fontosabb lehet a baba számára, mint az, hogy a konkrét részletekre emlékezzen. “A hippokampusz mérete az első két évben megduplázódik, és kapcsolódásokat alakít ki az epizodikus emlékek tárolásához” – mondta el Turk-Browne.

“Amint ezek a változások bekövetkeznek, végül megszerezzük az emlékeink tárolásának képességét” – mondta. “De kutatásunk azt mutatja, hogy még ha az élet későbbi szakaszaiban sem emlékszünk a babakori tapasztalatainkra, ezeket mégis úgy rögzítjük, hogy lehetővé tegyük, hogy tanulhassunk belőlük” – magyarázta Turk-Browne.

Forrás: sciencedaily.com