Baba

Az anyasági támogatásokról

Gyakran tapasztaljuk, hogy a gyermeket vállaló szülők nem ismerik az őket megillető ellátásokat és az igénylés tennivalóit, helyszíneit.
2003. Március 10.

Gyakran tapasztaljuk, hogy a gyermeket vállaló szülők nem ismerik az őket megillető ellátásokat és az igénylés tennivalóit, helyszíneit.

Egyszerűbb helyzetben van a szülő, ha olyan munkahelyen dolgozik, ahol társadalombiztosítási és családtámogatási kifizetőhely működik, mert mind a biztosítási időhöz kötött, mind az alanyi jogon járó gyermek utáni ellátást megállapítják és folyósítják is (terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély, anyasági támogatás, családi pótlék) neki.

Ha viszont a jogosult szülő olyan munkahelyen dolgozik, ahol nincs kifizetőhely, az ellátást különböző intézményeknél kell igényelni. Például a terhességi-gyermekágyi segélyt és a gyermekgondozási díjat az Egészségbiztosítási Pénztárnál, az anyasági támogatást és családi pótlékot a megyei Területi Államháztartási Hivatalnál.

A könnyebb eligazodás érdekében részletesen bemutatjuk azokat az ellátásokat, amelyek – különösen az első gyermek születésekor – megilletik a szülőket. Ismertetjük, hogy milyen feltételek mellett állapítható meg az ellátás, miként kell ezt igényelni, milyen okmányokat szükséges az igénybejelentőhöz csatolni.

Az anyasági támogatás, a gyermekgondozási segély és a családi pótlék ún. állampolgári jogon járó ellátás, amelyek minden szülőt megilletnek, így ezeket mindkét csoportra érvényesen tárgyaljuk.

Az ellátásokat folyamatosan bemutatjuk, elsőként a családi pótlékról adunk tájékoztatást.

Az Országgyűlés 2002. október 29-i ülésnapján elfogadta a családok támogatásáról szóló törvény módosítását.

Az ellátásokat a családok jövedelmi és vagyoni helyzetüktől függetlenül azonos feltételek mellett vehetik igénybe.

Ki jogosult családi pótlékra?

A jogosultak három fő csoportba sorolhatók:

  • a vérszerinti, az örökbefogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs (a továbbiakban együtt: szülő), a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő és a gyám, a még nem tanköteles, a tankötelezettsége megszűnéséig a tanköteles (16 éves korig), középiskolai, szakiskolai (közoktatási intézményi) tanulmányokat folytató gyermek után,
  • a vagyonkezelői joggal felruházott gyám, illetve a vagyonkezelő eseti gondnok a gyermekotthonban, a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermek (személy) után,
  • a szociális intézmény vezetője az intézményben elhelyezett gyermek (személy) után.

Mikor folyósítható a családi pótlék saját jogon?

  • a 18. életévét betöltött, tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy,
  • az a közoktatási intézményben tanulmányokat folytató nagykorú,
  • akinek mindkét szülője elhunyt,
  • akinek a vele egy háztartásban élő hajadon, nőtlen, elvált vagy házastársától különélő szülője elhunyt,
  • aki kikerült az átmeneti vagy tartós nevelésből,
  • akinek a gyámsága nagykorúvá válása miatt szűnt meg.

Ki a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy?

Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos:

  • az a 18 évesnél fiatalabb gyermek, aki a külön jogszabályban (17/1990.(V.8.) SZEM rendelet) meghatározott betegsége, illetve fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul,
  • az a 18 évesnél idősebb személy, aki 18. életévének betöltése előtt munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, és ez az állapot egy éve tart vagy előreláthatólag legalább még egy évig fennáll.

2003. december 31-ét követő időponttól tizennyolc éven felüli személy részére magasabb összegű családi pótlékra való új jogosultság nem állapítható meg, kivéve azt az esetet, ha a jogosultság 2004. január 1-jét megelőzően keletkezik és az ellátás megállapítására irányuló kérelmet 2003. december 31-ig benyújtják.

A gyermek hány éves koráig jár a családi pótlék?

2003-tól évenként 1 évvel emelkedik a családi pótlékra való jogosultság felső korhatára, így 2004. szeptember 1-jétől a gyermek 23 éves koráig jár az ellátás. A családi pótlékra való jogosultság korhatára összhangba kerül a közoktatási törvényben foglaltakkal, mert a közoktatási törvény szerint 23 éves korig lehet nappali tagozatos oktatásra beiratkozni.

Jár-e családi pótlék a felsőoktatási intézmény hallgatója után?

A felsőoktatási intézmény hallgatója után nem jár a családi pótlék, még abban az esetben sem, ha pl. csak 18 éves, de ha a család több gyermeket nevel, a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe kell őt venni.

Ki és hogyan igazolja a családi pótlékra való jogosultságot?

A közoktatási intézmény vezetőjének “igazolás a tanulói jogviszony fennállásáról” című formanyomtatványon kell igazolnia

  • a tanköteles koron túl a gyermek tanulói jogviszonyának fennállását minden tanév szeptember 30-ig, utolsó tanévben a megszűnés várható időpontját,
  • a gyermek tankötelezettségének megszűnése hónapjában a tanulói jogviszony fennálltát.

Ki az ellátás összegének megállapítása szempontjából figyelembe vehető gyermek?

  • Az a vérszerinti, örökbefogadott vagy nevelt gyermek, aki után a szülő, a nevelőszülő, a gyám családi pótlékra jogosult,
  • az, aki közoktatási intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézménybe akkreditált felsőfokú iskolai rendszerű szakképzésben első egyetemi vagy főiskolai szintű alapképzésben résztvevő hallgatója és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik,
  • az, aki saját jogán jogosult az ellátásra, valamint
  • aki fogyatékos és a szociális intézményi ellátásban részesül, feltéve, hogy őt a gyámhivatal nem vette átmeneti vagy tartós nevelésbe és a családi pótlékot igénylő vele kapcsolatot tart.

Ki az egyedülálló?

Egyedülálló az a szülő, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, házastársától külön él és nincs élettársa. Ezen túl egyedülállónak minősül az ellátás megállapításánál a gyám,

  • akinek a férje, élettársa sorkatonai szolgálatot teljesít,
  • ha saját maga vagy házastársa, élettársa közoktatási intézmény tanulója, felsőoktatási intézmény első oklevelet szerző hallgatója és jövedelme nincs,
  • ha fogyatékossági támogatásban,
  • ha rokkantsági nyugdíjas, baleseti rokkantsági nyugdíjas, és nyugdíjának összege nem haladja meg a csoportonként megállapított legkisebb öszszegét és egyéb jövedelme nincs,
  • ha nyugellátásban, átmeneti járadékban részesül és nyugdíjának, járadékának összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét és egyéb jövedelemmel nem rendelkezik,
  • ha időskorúak járadékában, rendszeres szociális segélyben, rendszeres szociális járadékban, hadigondozási járadékban részesül és egyéb jövedelme nincs,
  • a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és jövedelme nincs.

A külföldön tartózkodó szülő mikor kaphat családi pótlékot?

Akkor, ha a külföldi tartózkodásának időtartama a három hónapot nem haladja meg.

Mi történik akkor, ha a gyermek után más személy válik jogosulttá az ellátásra?

Ha ugyanabban a hónapban más személy válik jogosulttá a családi pótlékra, az új jogosultnak a következő hónaptól jár a támogatás.

Melyik szülő igényelheti a családi pótlékot?

Ha a gyermek együtt élő szülők háztartásában él, a családi pótlékot együttes nyilatkozatuk alapján bármelyik szülő igényelheti, akár gyermekenként külön-külön is. Megállapodás hiányában az ellátást igénylő szülő személyéről – kérelemre – a városi gyámhivatal dönt.

Hogyan és hova kell bejelenteni a családi pótlékra vonatkozó igényt?

A családi pótlékra vonatkozó igényt az “Igénybejelentés családi pótlékra” című formanyomtatványon kell benyújtani a munkáltató kifizetőhelyén, illetve a lakóhely szerint illetékes Megyei Területi Államháztartási Hivatalnál. Ha a benyújtást követően a gyermekek száma változik, akkor ezt a “Bejelentés a gyermekszám változásáról” című formanyomtatványon kell közölni.

IX. évf. / 1. szám

Forrás: Anyák Lapja