Baba

Be is sárgulhat

Újszülötteknél gyakran fordul elő az újszülöttkori sárgaság. Ez egy ártalmatlan jelenség. Ezért elkülönítve más sárgaságtól fiziológiás, azaz élettani sárgaságnak hívjuk. Általában a harmadik-negyedik napon kezdődik, és néhány napon belül megszűnik.
2002. Január 01.

Újszülötteknél gyakran fordul elő az újszülöttkori sárgaság. Ez egy ártalmatlan élettani jelenség. Ezért elkülönítve más sárgaságtól fiziológiás, azaz élettani sárgaságnak hívjuk. Általában a harmadik-negyedik napon kezdődik, és néhány napon belül megszűnik.

Az újszülöttkori sárgaság kialakulásában több tényező játszik közre. A magzat vörösvértestjeinek száma jóval több, mint a felnőtteké. Ez a szám jelentősen magasabb megszületéskor, mint pl. egyhetesen. Ez a nagy mennyiségű vörösvértest kezd lebomlani, és a benne lévő festékanyag, ami az oxigén szállításában részt vesz, vele együtt lebomlik. Ekkor a hemoglobinból bilirubin nevű festék képződik. A sárgaság kialakulásában a bilirubinszint-emelkedés a felelős.

Akkor miért vannak olyan újszülöttek, akik nem sárgulnak be? – kérdezheti bárki. Ennek az a magyarázata, hogy vannak olyan tényezők, amik a sárgaság létrejöttét segítik. Ezek közül a legfontosabb: a vércsoport összeférhetetlenség. Az emberi fő vércsoportok az A, a B, a 0, illetve az Rh-pozitív és az Rh-negatív. Ha az anyuka vércsoportja 0-ás, a baba A-s vagy B-s, köztük főcsoport összeférhetetlenség alakulhat ki (ez sem minden esetben), amely sárgasághoz vezethet.

Talán ennél ismertebb tény az Rh vércsoport okozta eltérés. Ha az anyuka Rh- negatív vércsoportú, a baba pedig Rh-pozitív, akkor sárgaság jöhet létre. Ez a sárgaság komolyabb probléma előidézője lehet, és volt is mindaddig, amíg be nem vezették az Rh- negatív anyáknál az Rh ellenanyag adását.

A bilirubint a májban keletkezett enzimek bontják le, és a szervezetből részben kiürül, részben újra felhasználódik. Ha ezek az enzimek még nem működnek megfelelően, sárgaság alakulhat ki. Előfordul, hogy szülés közben a pici megnyomódik, bőrében vérzések, haematomák keletkeznek. Ezeknek a lebomlása is oka lehet a sárgaságnak.

Fokozhatja a sárgaságot, hogyha az anyukáknak az első néhány napban még nincs vagy kevés a teje, emiatt a kicsik nem jutnak megfelelő folyadékhoz, s úgymond kiszáradnak (ez nem veszélyes állapot). A vérük besűrűsödik, és magasabb bilirubin értékeket kapunk. Az ilyen babáknak a színe a halványsárgától az egész mély bronzos színig változhat. A szín függ az újszülött alapszínétől, egy világos bőrű, sápadtabb kisbabának világosabb, egy vérbővebb picinek sötétebb a színe. A kialakulás is fokozatos, és a tetőzés után ismét fokozatosan csökken. A kezelés csak bizonyos értékeknél szükséges, általában magától oldódik.

A kezelést indokolja, ha a baba aluszékonnyá válik, és nehezen etethető, itatható. Szükség lehet megfelelő folyadékpótlásra, esetleg infúzióra, s mellette indokolt a kékfény használata. Ma már nemcsak a kékfényt, hanem a zöldfényt is alkalmazzák. A fény a bilirubin lebomlását segíti. A kékfény nem ártalmas, a szemet nem sérti, látásromláshoz nem vezet. A babák szemét csupán azért takarják, védik, nehogy szemgyulladást kapjanak. Súlyosabb esetben vércserét alkalmazunk, de erre nagyon ritkán kerül sor.

Vannak olyan betegségek, amelyek tünetei között szerepel a sárgaság, de ilyenkor találunk más eltérést is, ami az adott betegségre jellemző.

Az elhúzódó sárgaság esetén a baba színe heteken keresztül nem válik rózsássá. Ilyenkor valamilyen kiváltó okot kell keresni. Állhat a háttérben az anyatejes sárgaság, amikor is az anyuka tejében olyan hormon van, ami a sárgaságot fenntartja. De a szoptatást ilyenkor nem szabad abbahagyni, idővel ez is magától rendeződik. Létezik sütőtök és sárgarépa okozta sárgaság is, amely ártalmatlan.

III.évf./4.szám

Forrás: Baba Magazin