Az egyik magyar egyetemi klinika szülészetén a kórlapokon C betűvel jelölik meg azokat a betegeket, akiknek nincs választott orvosuk, azaz feltehetően egyik orvosnak sem fizettek magánúton az ellátásért – derül ki a Telex birtokába került kórlapokból.
A lap orvosokkal beszélve azt írja, a megkülönböztetésnek az lehet az eredménye, hogy nem ugyanazt az ellátást kapják azok, akiknek a kórlapján C betű szerepel (ami egyébként a communis szóra utal, azaz közöst, közönségest jelent), és azok, akiknek van fogadott orvosuk, azaz magán ellátásban fizettek az orvosnak. Főleg a szülészeti ellátásban elterjedt gyakorlat, hogy a pácienseknek fogadott orvosa van, azaz magánpraxisban látogatják az orvosukat, ahol fizetnek neki, majd az állami kórházban szülnek a fogadott orvosuknál. A fogadott orvos nem törvényellenes, de a fenti gyakorlat miatt a kórházakban kétféle betegcsoport alakult ki: a nem fizetős és a fizetős, saját beteg.
A Telex megszerzett néhány, idén októberi keltezésű dokumentumot. Ezeken a betegjogok védelme érdekében minden személyes adatot kitakartak, ezek már ebben a formában kerültek a lap birtokába. Ezek arról tanúskodnak, hogy egy egyetemi klinikán akinek van fogadott orvosa, annak a kórlapjára a választott orvosa nevét írják fel. A többiekére egyszerűen csak egy C betű kerül.
A Telex egyik orvos forrása azt mondta, korábban előfordult, hogy a hálapénzes betegekhez a kórlapra nem az orvos neve, hanem egy S betű került, ami “a saját beteget” jelentette, mintha a többi beteg nem volna a kórház saját betege. Egy másik forrás arról számolt be, hogy egy másik kórházban a “nem fizetős beteg” kórlapjának aljára egy nullát írnak, és a kórházi köznyelv ott ezeket a betegeket “krumplisnak” nevezi. A lap forrása azt is mondta: “Hasonló megkülönböztető jelzésekről érdekes módon csak a szülészeteken hallani.”
Az egyik orvos arról beszélt, hogy a klinikán hagyományos szülések, szülészeti műtétek, császármetszések mellett nőgyógyászati beavatkozásokat is végeznek, például mióma-, ciszta-, méheltávolító operációkat vagy éppen komoly onkológiai nagyműtéteket. A klinikán előfordul, hogy elsőként a fizető betegekkel rendelkező orvosok végzik el a műtéteket, ezután következnek csak a többiek. Előfordult, hogy az egyik nap elején könnyű rutinműtéteket hajtottak végre, és csak ezután következtek a “C-s” betegek, akiken bonyolult és kimerítő onkológiai operációt is végre kellett hajtani, mondta forrásunk.
A C-sek műtétjeit sokszor azok az orvosok végzik el, akik éppen ráérnek vagy ők az ügyeletesek. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a beteg emiatt veszélyben van, de a normális szakmai protokollok alapján nem így kellene szervezni az ellátást – teszi hozzá a lap.
A Telex cikk megjelenése után közleményben reagált a Magyar Orvosi Kamara. Azt írták: “A mai napon nyilvánosságra került gyakorlat szégyenteljes és minden elemében a hivatást rombolja.” A közlemény hangsúlyozza, hogy a magyar orvostársadalom hosszú évek óta küzd azért, hogy az egészségügyben a tiszta viszonyok megteremtésével a betegek minőségi és biztonságot garantáló ellátása legyen a legfontosabb szempont.
“A korrupció minden formája az ellen hat, hogy a magyar emberek a lehető legjobb orvosi ellátást kapják. Különösen kirívó ez a szülészet-nőgyógyászat gyakorlatában, ahol a hálapénz nyílt, az állami és magán ellátás összemosása pedig bújtatott korrupcióként rontja a hivatás erkölcsi és szakmai nívóját.”
A MOK felidézi, hogy a kamara közelmúltban készült nagyszabású felmérése szerint “a magyar orvostársadalom elsöprő többsége ragaszkodott ahhoz, hogy a kormány a szülészet-nőgyógyászat terén se nyisson korrupcióra lehetőséget.”
A kamara arra kéri a kormányt, hogy az új jogviszony törvény szellemének megfelelően “a privát szektor részére se tegye lehetővé a jelentős terhelés alatt álló állami infrastruktúra kihasználását, illetve (az ügyeleti és sürgősségi ellátások kivételével) itt is válassza ketté a magán és állami ellátást. Ezzel ellentétes szabályozás a közvagyon kisajátítását eredményezi és – Európában kirívó módon – egy szűk orvosréteg lobbijának engedve lehetetlenné teszi a magyar nők biztonságos, egyenletes színvonalú, szigorú minőségkontroll alatt álló szülészeti és nőgyógyászati ellátását” – írják.
Forrás: Telex.hu
Kapcsolódó cikkek
