Most, huszonnégy évvel az első gyerekem születése, tíz év szoptatás és több mint egy évtizedes szoptatási tanácsadói tevékenykedés után úgy látom, a szoptatás támogatásának leghatékonyabb és egyben legélvezetesebb formája a csoportos beszélgetés hasonló cipőben járó anyákkal. Öt éve vezetem a La Leche Liga békásmegyeri csoportját.
Akkor kétéves Ilonkámmal kezdtük, és bár nem szoptatok már, továbbra is ugyanolyan örömmel várom a találkozókat. Nagyon sokan megfordultak a csoportokban, akad, aki azóta már a harmadik, negyedik gyerekével jár, vagy vesz részt a levelezőlistánkon a csoport életében. A találkozókra havonta egyszer kerül sor, a témák pedig négy súlypont köré rendeződnek: várandósság és felkészülés a szoptatásra, a szülés és az első napok, hetek utána, az első fél év és végül a hozzátáplálás megkezdése utáni időszak. Az alkalmak úgy kezdődnek, hogy mindenki elmeséli, őt éppen mi foglalkoztatja, milyen szakaszban járnak a szoptatással, esetleg milyen kérdések és nehézségek merültek fel. Itt máris lehetőség nyílik arra, hogy mások is elmeséljék, hasonló helyzetben mit tapasztaltak, mit tettek, milyen eredménnyel. A gyakorlati dolgokon túl a szoptatás különböző vonatkozásainak érzelmi hátteréről is beszélünk: mit él át az anya, és mit a kisbabája, nagyobbacska gyereke. Megfordul a csoportban számos kis vasgyúró és vékonyka, de eleven gyerkőc, örökbe fogadott, szoptatott babák, eltérő fejlődésű, speciális igényű gyerekek és persze az anyák, akik nagyon sokfélék. Mégis közösek abban, hogy szeretnének szoptatni, a szoptatásban a baba táplálásának és a vele való kommunikációnak, kapcsolattartásnak, a szeretet kifejezésének fontos eszközét látják, nyitottak egymás tapasztalataira.
A Szoptatásportálon, ahol rengeteg aktuális és megbízható információ olvasható a szoptatásról, válogatást találsz az országszerte működő szoptatós baba-mama csoportokról!
Miért fontos?
– A hagyományos közösségek felbomlása, a falusi életmódban bekövetkező jelentős változások, a többgenerációs együttélések fokozatos eltűnése a huszadik században egyre inkább azt eredményezte, hogy az anyák egyedül maradtak szoptatással, gyerekneveléssel kapcsolatos kérdéseikkel, bizonytalanságaikkal – mondja Balogh Anna pszichológus, aki maga is öt éven keresztül vezetett szoptatást támogató anyacsoportot.
– Nem álltak rendelkezésükre azok a családon, szűkebb közösségen belüli minták, amelyekre támaszkodhattak volna. A mi anyáink generációja a fejlett országokban mélyponton volt szoptatás tekintetében: nagyon sok akkori gyerek (ma már szülő) nőtt fel tápszeren, általános volt, hogy a nők egészen pici babák mellől is visszamentek dolgozni.
A csoportokban a résztvevők sokféle értékrendjének közös nevezője az, hogy “fontos a szoptatás”, de emellett helye van a különbözőségeknek is. Nagyon sokféle információ vesz körül bennünket a kisbabákhoz viszonyulással kapcsolatban, és sok mindent eldönthet, hogy valaki melyiket tekinti hitelesnek, követendőnek. A csoport védhet a divatos trendektől, szélsőségektől, de egyúttal segíti is a másság, különbözőség elfogadását. Az emberek hajlamosak a könnyű és gyors ítélkezésre, a csoport élete azonban hosszú távon megmutatja azt is, hogy gyümölcsözőbb figyelemmel és érdeklődéssel fordulni a másik felé. Akad példa három évig szoptató anyára, olyanra, aki kisebbik és nagyobbik gyerekét együtt szoptatja, de olyanra is, aki hamarabb befejezi a szoptatást, és elképzelhetetlen számára a testvérek együtt szoptatása. A csoportban vannak szigorúbb és engedékenyebb családok is, és éppen ez a sokféleség az, ami olyan tanulságossá és szerethetővé teszi az összejöveteleket.
Forrás: Kismama magazin
Kapcsolódó cikkek
