Drága másodszülött gyermekem,
lassan egy éves vagy, és kezdelek jobban megismerni – beletelt egy kis időbe, amire ez sikerült.
Az érkezésedkor nagyon megijesztettél: éjfélkor ébredtem arra, hogy elfolyt a magzatvizem – egy olyan áradattal, amit addig csak a filmekből ismertem. (Hát, drágám, soha nem voltál túl finomkodó.)
Amíg az édesapád összegyűjtötte a holmikat, én csak bambultam, majd mielőtt elindultunk, elköszöntünk a bátyádtól, és elmondtunk neki, hogy ez az utolsó éjszakája, mint egyke gyermek. Megébredt, úgyhogy énekeltem neki még gyorsan egy dalt, hogy segítsek neki visszaaludni. Mielőtt befejeztem volna az első sort, már éreztem is, hogy jössz.
A konyhában születtél meg, két percig kellett nyomni, és máris édesapád karjaiban voltál, a lakásunk padlóján. Se orvos, se dúla – fogalmam sincs, hogy történt ez ilyen gyorsan. Ahogy a hasamra fektettünk, majd bebugyoláltunk egy törülközővel, hívtuk is a segélyhívót, ahol a diszpécser arra utasított, hogy szerezzünk egy cipőfűzőt, amivel elköthetjük a köldökzsinórt. Édesapád kifűzte az egyik cipőfűzőjét, és megkérdezte: nem gond, ha koszos? De szerencsére éppen akkor megszólalt a csengő, és megkönnyebbülten felsóhajtottam, mert megérkeztek a mentősök.
Azóta nem tudok már ugyanúgy tekinteni a cipőfűzőkre, mint korábban.
Az első hónapokban szorongással küzdöttem: olyan gyorsan érkeztél, hogy akkor nem volt időm pánikba esni. Apukád mondta, hogy kisfiú vagy, és csak annyit akartam tudni, hogy rendben vagy-e. De a gondolataim aztán nem hagytak nyugodni: mit csináltunk volna, ha valami rossz történik?
Amikor 2 hónapos voltál, elköltöztünk. Alig aludtunk, közben azt gyakoroltuk, milyen két gyermekes szülőnek lenni, és lecseréltük a nagyvárost egy kisebbre, én pedig folyamatosan ingerült voltam. Úgy éreztem, hogy a napok rohannak, nyomasztott, hogy folyamatosan döntéseket kell hozni: tudtam, hogy mindez csak ideiglenes, de attól még utáltam.
De lassan végre csak megismerlek téged! Amikor a testvéred született, a kezdetektől jól ismertem őt. Az én szememet és személyiségemet örökölte. Te az édesapád miniverziója vagy. Hangos és erős.
A kezdetektől impulzív vagy, amikor sírsz, a hangod nagyon hamar felerősödik, és sokszor egyszerűen ki sem tudtam találni, mi nyugtathat meg. Minél jobban próbálkoztunk, te csak annál jobban üvöltöttél.
Remélem, hogy annyi szeretetet tudtam adni neked is, mint a testvérednek. Mert a szívemben ugyanannyira szeretlek mindkettőtöket. De ahogy az a második gyermekeknél lenni szokott, kevesebb könyvet olvastam neked, és kevesebb házi babaételt készítettem neked, mint az első babának. Az a szokásom, hogy 110%-ot nyújtok mindenben, de az anyaságban azt hiszem nincs helye a perfekcionizmusnak.
Egyébként én nagyon szeretem, hogy ilyen intenzív vagy, és hogy már most azt teszed, ami neked tetszik. Amikor például kérek egy nagy ölelést, mindig összekoccantod a fejünket először. Van a mosolyodban valami, ami meghökkentően magabiztos. Túl fiatal vagy ahhoz, hogy ennyire magabiztos legyél.
Imádom az étvágyadat, és azt, hogy ennyire izgatott leszel az ételektől. Szó szerint bármelyik ételt imádod, a málnát (talán túl savanyú?) és a szénsavas vizet leszámítva. Olyan hevesen szoktál mérgelődni, kiabálni, az apró öklöddel az asztalra csapni, hogy szinte megtámadod az életet.
Szeretem, hogy mennyire szeretitek egymást a testvéreddel. Imádod őt, és ő is imád téged, még azokon a napokon is, amikor nem akar megölelni, vagy több játékodat veszi el, mint amennyit a sajátjai közül megoszt veled.
Készítettünk egy lejátszási listát, amit a szülés alatt hallgattam volna, de tekintettel az időérzékedre, soha nem volt erre lehetőségem. Később azonban meghallgattuk a kórházban, amikor beértünk, és amikor elindítottuk véletlenszerű lejátszással, azt mondtuk, bármi is jön, az lesz az a dal. Leonard Cohentől a Hallelujah volt az, a 74 dal közül az, amit a bátyád is ismert, és szereti énekelni is. A testvéri kötődés korán elkezdődik.
Mindig szeretni foglak,
Édesanyád
A cikk eredeti forrása itt: mother.ly
Kapcsolódó írásaink:
- Drága második kisbabám, téged is nagyon szeretlek
- Drága Kislányom! Köszönöm, hogy az anyukád lehetek
- Drága Barátnőim, ígérem, hamarosan visszatérek!
Kapcsolódó cikkek
