A szeparációs szorongás az érzelmi fejlődés egy fontos állomása. A baba a nagymozgások megjelenéséig nem tekint az anyára úgy, mint tőle független személyre. Ahogy azonban kúszni, mászni kezd és fizikailag is eltávolodik az anyától, megváltozik a nézőpontja. A szeparációs szorongás ennek a megváltozott nézőpontnak köszönhető, ami a babára rémisztően hat.
Valamikor 8 hónapos kor körül van az első szakasza és 1-1,5 éves korban a második. Az új nézőpont azért ijesztő, mert a baba már azt érti, hogy az anya eltávolodhat, elmehet tőle, de azt nem, hogy visszatér, pláne, hogy ez mikor következik be.
A szeparációs szorongás jelei
Sírósság, bújás
Amikor az anya kiesik a látótérből, a baba sírni kezd, például, ha kimegy a szobából, ha kis időre elmegy otthonról.
Sokkal több időt szeretne ölben, karban lenni, kapaszkodik, bújik, minden ok nélkül.
Bizalmatlanság
Az addig vidám és szociális baba hirtelen bizalmatlan lesz ismerősökkel és idegenekkel. Nehezen enged fel, idegenek kezében sír.
Alvásproblémák
Éjszaka felébred, sír és csak a szüleivel tud visszaaludni, még akkor is, ha korábban már átaludta az éjszakát. A másik jel lehet, hogy reggelente korábban ébred és nem tud visszaaludni az anya nélkül.
Mit tehetünk?
Türelmesnek kell lennünk, hiszen ez egy természetes folyamat, az érzelmi érés egy fontos fázisa, amin minden baba keresztülmegy. Ha dolgunk van, például főznünk kell, engedjük, hogy velünk legyen, tegyük bababaráttá a lakást. Próbáljuk meg a baba igényeit kielégíteni, semmiképpen se erőltessük, hogy másképp viselkedjen.
Kapcsolódó cikkek
