A csecsemők megfelelő táplálása nélkülözhetetlen a kiegyensúlyozott fejlődéshez. Természetesen a legjobb, ha a kisbaba az első hat hónapban kizárólag anyatejet kap, de előfordul, hogy ez valamilyen oknál fogva nem lehetséges. Anyatej hiányában vagy annak pótlásaként van olyan ország, ahol a tehéntej alapú tápszerek, s van, ahol a kecsketej alapú tápszerek terjedtek el. A kecsketej fogyasztása a mediterrán országokban, az arab világban, Dél-Amerikában, Ausztráliában és Új-Zélandon a legjelentősebb.
Kíméletes állattartás, kíméletes táplálék
Új-Zéland jól ismert tiszta, érintetlen legelőiről, az állattartás kíméletes módjáról. Az új-zélandi kecsketej helyben termesztett fűfélékkel, lóherével, lucernával, szénával táplált kecskéktől származik. Új-Zélandon szigorúan szabályozott az antibiotikumok használata. Antibiotikumok csak kivételes esetekben alkalmazhatók az állattartásban fertőzések kezelésére. Ebben az esetben a kezelés időtartama alatt és az azt követő néhány napon lefejt összes tejet ki kell dobni.
A tejtermékek feldolgozottsági szintje hatással van az összetételre. A felhasznált, természetes forrásból származó kecsketej alapú tápszerek jó alternatívái a tehéntej alapú tápszereknek.
Közel áll az anyatejhez
A kecsketej az anyatejhez hasonlóan az úgynevezett apokrin mirigyekben termelődik, ezért több bioaktív anyagot is tartalmaz, mint például az – egészséges fejlődéshez elengedhetetlen – nukleotidokat és szabad aminosavakat.
A kecsketej és a tehéntej protein-, zsír- és laktóz tartalma hasonló egymáshoz. Vannak azonban különbségek is: a kecsketejben magasabb a béta-kazein szint a tehéntejhez képest. Még jelentősebb a különbség az alfa S1-kazein koncentrációban: míg a tehéntejben 12-15 g/l közötti értéket mutat, addig a kecsketejben 0,9-7g/l között mozog, ez pedig azt jelenti, hogy a kecsketej fehérjeösszetétele inkább hasonlít az anyatejéhez, mint a tehéntejé1. Ez az úgy nevezett alfa S1-kazein-tartalom felelős azért is, hogy mennyire gyorsan képes a baba megemészteni a tápszert és milyen gyorsan ürül ki a gyomorból a táplálék. A kecsketej gyorsabban emészthető, mint a tehéntej2,3: a kecsketejalapú tápszer fehérjéinek emésztési aránya átlagosan 78,3%, a tehéntejalapú tápszeré 73,4%, míg az anyatejé 77,9%. Az emésztés üteme azért fontos kérdés, mert a gyorsabb folyamat jobban kíméli a baba gyomrát.
A kecsketej zsír összetétele is eltér a tehéntejétől. A kecsketejben található zsírsavak könnyebben felszívódnak, és könnyebben emészthetők a csecsemő számára.
Az alfa S1-kazeinről érdemes még azt is tudni, hogy fokozottan allergén, vagyis a kecsketej az alacsonyabb alfa S1-kazein koncentrációtartalma miatt ritkábban okoz allergiát2,mint a nagyobb alfa S1-kazeintartalmú mennyiségben tehéntej.
A tehéntejhez hasonlóan, a kecsketejet is ki kell egészíteni a baba igényeinek megfelelően laktózzal, ásványi anyagokkal, többek között vassal és vitaminokkal, mint például folsavval és B12-vitaminnal, valamint esszenciális zsírsavakkal.
A kecsketej is teljes értékű és biztonságos a babáknak
Egy tanulmány4 (Zhou és munkatársai) összesen 200 tápszerrel – kecsketej alapúval és tehéntej alapúval – táplált ausztrál csecsemő tápláltsági állapotát hasonlította össze, két, egymástól független, randomizált, kettős vak kontrollvizsgálattal. A csecsemők 2 hetes és 4 hónapos korukban kizárólag tápszeres táplálásban részesültek. Ezzel egyidőben 101 anyatejes baba paramétereit is megvizsgálták. A két tápszeres csoport között 1, 2, 3, 4, 6 és 12 hónapos korukban sem volt különbség sem súlyban, sem hossznövekedésben, sem fejkörfogat tekintetében. Ugyancsak nem volt különbség a légúti, a gyomor-bélrendszeri betegségek, valamint a reflux gyakoriságában a két csoport között.
Az Európai Ételbiztonsági Ügynökség (EFSA) megállapította5, hogy a kecsketej megfelelő fehérjeforrást jelent az anyatejpótló és követő tápszerek előállításához. Kíméletes a baba gyomrához, gyorsan szívódik fel és minden, a kisbaba fejlődése szempontjából nélkülözhetetlen tápanyagot tartalmaz.
Forrás:
1Almeida da Costa WK, Leite de Souza E, Beltrao-Filho M. et al. Comparative protein composition analysis of Goat Milk produced by the Alpine and Saanen breeds in northeastern Brazil and related antibacterial activities. PLOS One 2014, 9, e93361.
2Hodgkinson AJ, Wallace OAM, Boggs I et al. Gastric digestion of cow and goat milk:
Impact of infant and young child in vitro digestion conditions. Food Chemistry 2018,
245, 275-281.
3Maathuis A, Havenaar R, He T et al. Protein digestion and quality of goat and cow milk
infant formula and human milk under simulated infant conditions. J Pediatr
Gastroenterol Nutr 2017, 65, 661-666.
4Zhou SJ, Sullivan T, Gibson RA. Nutritional adequacy of goat milk infant formulas for term infants: a double-blind randomised controlled trial. Brit J Nutr 2014, 111, 1641-51.
5Scientific Opinion ont he suitability of goat milk protein as a source of protein in infant formulae and in follow-on formulae. EFSA Panel on Dietetic Products, Nutrition and Allergies. EFSA Journal 2012, 10 (3), 2603.