Naja Ferjan Ramírez és kollégái a Washingtoni Egyetemen megvizsgálták, hogy a csecsemőkkel való kommunikáció során gyakran alkalmazott énekes-beszéd, a dajkanyelv javítja a szülők és a gyermekek közötti párbeszédet, és segíti a beszédfejlődést.
Fontos megjegyezni, hogy a dajkanyelv nem egyenlő a babanyelvvel, amikor a kicsi gügyög, a szülők pedig ezt utánozzák. Ez sokkal inkább a normál beszéd egy kissé eltúlzott formája, magasabb hangszínnel, lassabb tempóval, eltúlzott intonációval, egy dallamosabb beszéd, amit az emberek többsége tudattalanul is használ, ha kisbabákhoz beszél.
- Kapcsolódó: A beszédfejlődés szakaszai 1 éves korig
A felmérés során 71 családot vizsgáltak, akiknek 6 hónapos volt a kisbabájuk – a családokat pedig két csoportra osztották. Az egyik csoportban egy beszédfejlődési szakember megfigyelte, hogy beszélnek a szülők a kisbabájukkal, és visszajelzést adtak a beszédstílusról, a beszédmennyiségről, a nyelvhasználatról és a szülő-gyermek részvételről.
A családoknak beszéltek a dajkanyelvről és annak alkalmazásáról, és hangmintákat játszottak le a számukra a gyermekeikkel folytatott interakcióról, amelyben kiemelték, mikor váltottak különösen jól a dajkanyelvre a beszéd során. Elmondták nekik azt is, milyen ismert nyelvi mérföldkövek vannak, hogy mikor mondják ki várhatóan a gyerekek az első szavukat, használnak szóösszetételeket.
- Kapcsolódó: Mindent a kisgyermekkori beszédfejlődésről
A családok ezen kívül kaptak beszédfejlesztő kártyákat, amelyek abban is segítenek, mi segíti a nyelvfejlődést a hétköznapi interakció során, és az életkornak megfelelő fejlesztő könyveket. A másik csoportba tartozó családokat nem segítette szakember.
A családoknak felvételeket kellett készíteniük arról, hogy beszélnek a gyermekeikhez és a gyermekeikkel, a gyerekek 6, 10, 14 és 18 hónapos korában, és ki kellett tölteniük egy nyelvi és kommunikációs felmérést is. Ahogy az várható volt, sokat számított, hogy kaptak-e a szülők tréninget: azok a szülők, akiknek külön útmutatást nyújtottak, szignifikánsan nagyobb számban alkalmazták a dajkanyelvet, összehasonlítva azokkal, akik nem kaptak tréninget. A családoknál, akik segítséget is kaptak, a gyermekek vokalizációja (a hangok kiejtése) jobb volt a 6. és a 8. hónapban, mint a kontrollcsoportnál, a 18. hónapban pedig a szókincsük is bővebb volt – ezek alapján a pozitív hozadék nem ideiglenes, hanem tartósnak mondható.
- Kapcsolódó: Így fejlődik a beszéd
Miért ennyire sikeresen kommunikációs eszköz a dajkanyelv? Ennek köze lehet a hangmagasság megváltoztatásához, és ahhoz is, hogy a dajkanyelves beszéd közben megváltozik az arckifejezés is, túlzott mimika jellemző rá. Ez vidámabbá teszi a hanglejtést, ami megragadja a csecsemő figyelmét, és lehetővé teszi számára, hogy több szót és jelentést értsen és jegyezzen meg. A tanulmány alapján tehát a dajkanyelv tudatos használata nagyon hasznos lehet a gyermek beszédének fejlesztése szempontjából.
Forrás: digest.bps.org.uk
Kapcsolódó cikkek
