A kutatás szerint a kisbabák 75 százalékának életét meg lehetne menteni ha a születés utáni napokban megkapják a megfelelő kezeléseket, és, ha elérhetőek számukra a megfelelő védőoltások és gyógyszerek.
Az Egészségügyi Világszervezet egy átfogó, 184 országra kiterjedt felmérés keretében végzett összehasonlító kutatást a témában, és arra az eredményre jutottak, hogy a csecsemőhalandóság legfőbb kiváltó oka a koraszülés és a vele járó kockázatok. Évente 15 millió koraszülött kisbaba közül 1 millió életét veszti az első 4 hétben.
Koraszülöttnek a terhesség 37. hetében vagy azt megelőzően világra jött kisbabákat tekintjük. Az elmúlt évtizedekben világszerte megfigyelhető a tendencia, hogy egyre nő a koraszülött csecsemők száma. Magyarország a középmezőnyben található. Míg a koraszülések aránya a világban 5-18 százalék között mozog, addig hazánkban 8,6 százalékra tehető ez az adat.
Sajnos továbbra sem egyértelmű mi váltja ki, de nagy valószínűséggel a cukorbetegség, a dohányzás, az alacsony testsúly, az anyuka életkora valamint a rossz szociális körülmények komoly befolyásoló tényezők lehetnek.
A kutatás szerint ezen csecsemők több mint 75 százalékának meg lehetne menteni az életét a megfelelő intézkedésekkel és kezelésekkel, védőoltásokkal. Ennek következtében óriási különbségeket és egyenlőtlenségeket tapasztalhatunk világszerte a koraszülöttek túlélési esélyei tekintetében: a világ kevésbé fejlett országaiban, Indiában, Nigériában például a koraszülöttek 90 százalék életét veszti 1-2 nap után, míg a fejlettebb világban ez az arány 10 százalék alatt marad.
Magyarországon tavaly év végén jelentősen javultak a koraszülöttek esélyei, ugyanis az egyik legveszélyesebb vírus, – a légúti óriássejtes vírus (RSV) – elleni védőoltás a 32. terhességi héten, vagy korábban született babák számára elérhető lett.
Kapcsolódó cikkek
