A Szoptass szabadon! kampány rendezői szerint a nyilvános szoptatás természetes, el kellene fogadnia mindenkinek. Ezzel együtt persze Libby Purves örök érvényű figyelmeztetése cseng a fülembe: „Ne dugd el, ne lobogtasd, csináld!” Megfelelő ruhában bárki tud diszkréten szoptatni, úgy, hogy ne zavarja a környezetében tartózkodók érzékenységét. Aki ezek után kutató szemével mégis felfedezi, hogy a baba szopik, és nem csak hozzábújt édesanyjához, és ettől háborogni kezd, az valószínűleg kivételesen érzékeny erre a témára és sok minden másra is, ami az élet természetes része. Szerencsére azért javul a helyzet, egyre kevesebben reagálnak ellenségesen.
Minden kezdet nehéz
-…emlékszem, hogy elkezdeni köztereken is szoptatni nem volt teljesen zökkenőmentes – nyilatkozta Mester Dóra szexoktató az NLC-nek. – Nem is azért, mert féltem, hogy megszólnak, hanem valami belső gátlás miatt. Első alkalommal egy vasárnap délután nagymamástul üldögéltünk egy kis kávézóban, amikor a kisfiam éhesen felsírt. Emlékszem, kerestük a legvédettebb helyet a szoptatáshoz, miközben az egész olyan érzés volt, mintha ott, az asztal mellett kellene átöltöznöm. Pedig csak a trikómat kellett épp résnyire felhúznom, amit azonnal el is takart gyermekem buksi feje. Mégis mi ez? Honnan jönnek ezek az érzések? Mitől válik majd ez igazán egyszerű, teljesen problémamentes kérdéssé mind a szoptató anyák, mind a társadalom számára?
Talán így változni fog
Október 1-jén 11 órakor (gyülekezés 10.40-től) a Zacc Kávézóban (Zöld Autonóm Civil Centrum, Budapest IX. kerület, Köztelek utca 4./a. ) sok édesanya fog szoptatni, hogy ezzel is felhívja a társadalom figyelmét a szoptatás fontosságára. „Szeretnénk, hogy a szoptatás élményét sok gyermek és édesanya megtapasztalja, és ezzel a nagy közös szoptatással kívánjuk támogatni és bátorítani azokat, akik szívesen gondoskodnának ily módon kisbabájukról útközben, de félnek attól, hogy kiküldik őket egy kávézóból, vagy tartanak a rosszalló tekintetektől” – nyilatkozta Kalmár Alexandra, a kampány szervezője.