Két-három éves korban
Nyugodtan a kezébe adhatod a pénz egy részét, hogy vásárláskor ő adja át a boltban, a piacon, a pénztárnál. Alaptalan az a gyakori aggodalom, hogy a pénz rendkívül koszos, fertőző volna. Semmivel sem jelent nagyobb veszélyt az érintése, mint bármilyen más tárgyé a környezetünkben. Ha veszel neki valamit, ne kezdjétek már a boltban enni, kibontani, hanem magyarázd el, hogy előbb ki kell fizetni, akkor vihetjük magunkkal. Mutasd meg, hol van feltüntetve az ára, hívd fel a figyelmét arra, hogy ez olyan fontos dolog, amire kíváncsiak szoktak lenni az emberek, mielőtt kiválasztanak valamit, hogy hazavigyék. Mutass példát a boltban olyasmire, ami sok pénzbe kerül, és olyasmire, ami kevésbe. Vajon érti már ezeket a fogalmakat? Otthon is játszhattok a sok-kevés, kicsi-nagy, keskeny-vastag fogalompárokkal, például legóelemek vagy más építőelemek felhasználásával.
Három-négy évesen
Készíts neki játékpénzt, és rendezzetek be otthon pici vegyesboltot. Ehhez készen is kapható berendezés sok pénzért, de szépen, apránként ti is elkészíthetitek papírdobozok, hőre szilárduló gyurma, kis kosarak, tálkák felhasználásával. Az élelmiszerrészlegen saját készítésű tésztacsigát, kiflit is árulhat a gyerek. Találjátok ki együtt az árakat. Legyen nagyon egyszerű: ez a korosztály általában háromig-ötig tud biztonságosan elszámolni. Ezért az árak ilyenek lehetnek: egy pénz, két pénz, három pénz.
Négy-öt évesen
Honnan lesz pénzünk? Vajon a család is úgy tesz rá szert, mint a bababoltos? Rajzol magának, aztán kivágja? Hol dolgozik apa és anya? És a nagyiék? Miért dolgozunk? Hogyan és miért kapunk fizetést? Magyarázzuk el ezeket a dolgokat az ő értelmi képességeihez igazodva! Mit jelent az, hogy nincs nálam pénz? Ezt még a nagyobbacskák is nehezen értik meg, a bankkártya fogalma még túl bonyolult ahhoz, hogy megértsék. Azt viszont már elkezdhetjük magyarázni, hogy miért nem vásárolhatunk meg bármikor bármit, bármekkora mennyiségben.
Öt-hat évesen
Lassan elérkezik az az idő, amikor már rávezethetjük, hogy egyes, pénzzel kapcsolatos döntéseket megfontoltan hozzon meg. Ha például nagyon szeretne megkapni valamit, tervezzétek meg, hogy mikor, hogyan, miből kerülhet sor erre. Esetleg mondjon le egy ideig, mondjuk, a túrórudiról, cserébe viszont megkaphat valami érdekesebbet – később. Nem könnyű! Ez az a korosztály, amelyik még mindig azt szeretné, ha minden hónapban születésnapja lehetne. Bár értik már az idő múlását, mégis nehezen birkóznak meg azzal, ha kívánságaik teljesülését el kell halasztaniuk. Jó, ha ráirányítjuk a figyelmét mások kívánságaira, olyan ünnepekre, amikor másoknak készítünk vagy vásárolunk ajándékot. Nincs túlságosan jó üzenete annak, ha elég csak gondolnia valamire, és máris megkapja, mintha csak az égből szállott volna alá.
Iskoláskortól
Fokozatosan bevonhatjuk azokba a családi megbeszélésekbe, amelyek a pénz beosztásáról szólnak. Ha eddig nem tettük volna, most megmutathatjuk neki a különböző pénzérméket, bankjegyeket, amelyeket növekvő vagy csökkenő sorrendbe rendezhet. Mire mennyit költ a család? Hogyan szoktátok beosztani a pénzt? Ismertessétek meg a láthatatlan kiadásokkal, például a villanyszámlával, a gázszámlával, a vízdíjjal. Mutasd meg, miből látszik, hogy ezekből mennyit használtatok el, és hogyan kell kifizetni. A nagyságrendbeli különbségeket talán csak második-harmadik osztálytól kezdve fogja megérteni. Ezek persze csak az alapok, mégsem általános, hogy a gyerekek tudjanak ezekről. A bonyolultabb pénzmozgások, a bankok működése, a tőzsde, az államháztartás pedig még a felnőttek jó részének is tökéletesen ismeretlen világ.
Nézd meg, érdekes lehet!
Pénzügyi oktatóanyag iskolásoknak
Izgalmas kezdeményezés, ha szeretnéd, hogy gyerekednek szélesebb rálátása legyen a pénz világára, mint neked.
Kapcsolódó cikkek
