Frenreisz Zalán
Születési súlya: 3800 gramm
A harmadik hónap végére: 5400 gramm
Édesanyja: Epres Judit fotómodell (34)
Édesapja: Frenreisz Zoltán ügyvéd, vállalkozó (31)
Testvérei: Benedek (9) és Ágoston (8)
Apaszemmel
Zalán apukája, Zoltán arról mesél, mi minden változott az életében, mióta megszületett a kisfia. – Délután sietek haza! Hatalmas élmény a jelenléte. Jó látni, ahogy napról napra változik, és egyre értelmesebb lesz. De azt azért nem mondhatnám, hogy ez az első pillanattól kezdve így lenne. Amikor megszületett, furcsa volt a helyzet, egyszerűen nem éreztem, hogy közünk volna egymáshoz. Inkább megkönnyebbültem, hogy minden rendben. Lila volt, nyálkás és gyűrött, nem láttam rajta semmi ismerős vonást. De már fürdetés utánra is változott, egészen helyes kis babaarca kerekedett. Amikor a kezembe adták, hogy most már fogjam én, kifejezetten meglepődtem. Az apai érzések napról napra erősödnek bennem, és most már elmondhatom, hogy szeretem őt, kötődöm hozzá. Ha csak lehet, együtt vagyunk, például jövő héten, az első babaúszásra is együtt fogunk elmenni.
Zoltán olyan apatípus, aki kíváncsian, érdeklődéssel böngészi a babakönyveket. A szülésről is sokat olvasott. – A lényeg, hogy visszafordíthatatlan folyamat zajlik. Szerintem ez az, ami sok kismamában félelmet kelt. Zalán születése viszonylag könnyen ment, nem drámaként éltem meg az ezzel járó változásokat. Az első hetekben-hónapokban azt tapasztaltam, hogy vele is, itthon is minden rendben van. Zalán csak szopott és aludt, alkalmazkodott mindenhez.
Kiszámítható napirendjük van
Judit is megerősíti, hogy Zalán szinte egész nap alszik. Reggel nyolc és délután négy között csak szopni ébred fel, az esti órákban van ébren, amikor zajlik a család élete. Zalán elkezdte szopni az ujját, amin csak azért csodálkozik Judit, mert a két nagyfiúnál nem tapasztalt ilyet. Amikor megy az iskolába Ágostonért és Benedekért, Zalánt is viszi magával. Este nyolckor pedig már alszik is a pici fiú. A múltkori bimbóvédő nélküli szoptatás után Judit még egyszer-kétszer mégis elővette, amikor különösen nehéz volt jól mellre tenni Zalánt, de egy szép napon hiába kereste, eltűnt a bimbóvédő. Tűvé tették a lakást, végül a kiskutya, Lulu fekvőhelyén találták meg sárosan, piszkosan, biztos azzal próbálkozott, hogy elássa más játékaihoz hasonlóan. A lényeg az, hogy ezek után végleg lekerült a napirendről a bimbóvédő használata, és Zalán szopástechnikája is napról napra tökéletesedett.
Judit a közeli sportpályán három-négy naponta fut négy kilométert, rögtön azután, hogy iskolába vitte a fiúkat. – Aerobikra nincs időm, ez az, ami nem esik nehezemre, és jól be tudom illeszteni a napirendi pontjaim közé. Amíg futok, Zoli vigyáz Zalánra.
Forrás: Kismama magazin
Kapcsolódó cikkek
