Sorozat a baba fejlődéséről
Frenreisz Zalán
Születési súlya: 3800 gramm
Az ötödik hónap végére: 6480 gramm
Édesanyja: Epres Judit fotómodell (34)
Édesapja: Frenreisz Zoltán ügyvéd, vállalkozó (31)
Testvérei: Benedek (9) és Ágoston (8)
Résen kell lenni!
– Csak egy pillanatra hagytam ott a nagy franciaágy közepén, amíg kimentem megkeverni az ételt, és a puffanásra, sírásra rohantam vissza pár másodperccel később – meséli Judit. Ekkor vette észre, hogy Zalán milyen ügyesen meg tud már fordulni, és hogy így, ide-oda forogva mekkora távolságokat képes megtenni. A kisfiúnak szerencsére semmi baja sem lett az ijedségen kívül, hiszen nem magasról esett le, de az eset intő jel volt arra nézve, hogy egyetlen pillanatra sem szabad magára hagyni olyan helyen, ahol nem védi rács a leeséstől.
Ha én nem látok semmit, engem sem látnak… Talán ez adja a kukucsjáték örökös izgalmát és mulatságát?
Testvérek
Benedeket és Ágostont már akkor is élénken foglalkoztatta a kistestvér születése, amikor még odabent volt Zalán. – Jó, hogy lesz testvérünk, de minket jobban szeressél! – mondogatták többször is Juditnak. Csaknem fél évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy változtassanak véleményükön. Most már így gondolják, és ezt szóvá is teszik: – Ugyanúgy szeresd Zalánt is, mint minket! Sőt, a tettek mezejére lépnek. Kinőtt ruháikat gondosan összepakolják, mondván, jó lesz majd Zalánnak, így rakták félre elnyűtt focicipőjüket is. Nyúzzák, csikizik, cipelgetik a pici fiút, hemperegnek vele ide-oda. – Néha aggaszt, hogy elejthetik, de ilyesmi sosem fordult elő, ezért inkább bátorítom őket. Zalán pedig szemlátomást élvezi a dolgot, úgy néz a testvéreire, mint a félistenekre – meséli Judit.
Kukucs, ki van itt?
Minden baba életében eljön az a pillanat, amikor legszívesebben egész nap kukucskálóst játszana. Nos, Zalán most éppen itt tart. Kendőt kell borítani az arcára, aztán óvatosan, lassan lehúzni róla, majd amikor már látszik a szeme, jön a “kukucs!”, és a csikizés, puszilgatás sem maradhat el. Zalán egyre ügyesebben használja a kezét. Ha elé teszik kedvenc játékát, nyúl érte, elkapja, és bár könnyen elejti még, amit megkaparintott, azért igyekszik a szájába tömni és vadul rágni. Amúgy pedig szeret békésen szemlélődni. Nézi a napfény játékát a falon, a függönyök finom libbenését, és úgy általában mindent, ami körülötte zajlik, persze ez utóbbin kevésbé lepődünk meg, hiszen tény, hogy érdekesen, mozgalmasan zajlik az élet két örökmozgó nagytesó mellett. Újdonság Zalánnál a “motorozás”, ami nem más, mint ingerült hünnyögés, majdnem sírdogálás a türelmetlenség jelzésére, miközben mindkét csuklóját úgy mozgatja, mintha motorozna vele.
Ügyesen nyúl a kedvenc csörgőjéért, de még véletlenül sem rendeltetésszerűen használja, inkább kóstolgatja, szopogatja, ínyét dögönyözi vele
Nyugtalanabb éjszakák
Bár minden jel arra mutatott, hogy a fogacskák áttörőben vannak, még mindig sehol semmi, de maradt a nyálfolyás, mindent rágcsálás, ráadásul a nyugodt éjszakáknak is vége. Zalán kétszer is ébred, olyankor Judit megszoptatja, majd visszaalusznak. – Nem különösebben fárasztó ez egyelőre, mert fekve szoptatom, el is alszom közben, reggel nem is emlékszem mindig pontosan, mi is történt. Zalán hozzám bújik, és én annyira élvezem ezt a szoros együttlétet! Nincs is jobb annál, mint ez a közelség. Engem csak két-három hétig szoptatott édesanyám, és már jó ideje foglalkoztat, vajon nálam miért van ez másként. Az első hónapokban mindig nagyon aggódtam, vajon lesz-e elég tejem, de ez most már a múlté. Igaz, Zalán összevissza szopik, amikor csak kedve van, de talán éppen ezért én is lazítani tudok, biztos vagyok abban, hogy sikerül hat hónapig kizárólag szoptatni.
Forrás: Kismama magazin