Kép: Getty Images
A figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD) sok millió gyereket érint világszerte, legtöbbjüket az általános iskolás kor elején, 7-8 éves korukban diagnosztizálják, ám sokszor már sokkal korábban mutatkoznak jelei. A kisebb kori diagnosztizálás nehézsége, hogy sokszor a jelek bár lehetnének, de mégsem az ADHD tünetei.
Korai jelek
A következők korai jelei lehetnek az ADHD-nak, de önmagukban még nem jelentik azt, hogy gyermekünk biztosan hiperaktív. Ezzel együtt figyeljünk oda, és beszéljünk a gyerekorvossal, ha
- késik a motoros, a beszéd- és a nyelvi képességek fejlődése,
- ha nagyon gyakori viselkedésbeli zavarok érzékelhetőek.
A beszédképességeket illetően ebből a szempontból több tanulmány szerint is a 9 és a 18 hónapos kor kiemelten fontos lehet: ekkor feltűnő késés érzékelhető a fejlődésben, akkor ez (ismételjük: sok más egyéb mellett) az ADHD tünete is lehet.
Viselkedésbeli jel lehet, ha gyermekünk állandóan nyugtalan, folyton szaladgál, mászik, illetve mindenen ugrál, szünet nélkül beszél, kérdez, és rendszeresen félbeszakít másokat. Ha szinte képtelenség leültetni, soha nem alszik délután, képtelen az életkorának megfelelő ideig egy dologra figyelni, összpontosítani, végighallgatni egy mesét, kivárni, amíg lapozunk a könyvben.
Hangsúlyozzuk, hogy ezek a tünetek olykor nem is jelek, hiszen életkori sajátosságokról is lehet szó: a könnyen elterelhető figyelem, az impulzivitás persze alapvetően teljesen normális jelenségek a gyerekek korai éveiben, de ezek erőteljessége és rendszeressége normál esetben azért érezhetően nem lép túl egy elfogadható szinten. Ha gyanújeleket érzékelünk, akkor jegyezzük fel néhány hétig amit tapasztalunk és forduljunk szakemberhez.
Kapcsolódó cikkek
