Kép: Trenka Attila / Fotocentral
„Mintha kiszáradtam volna”
Csuja Imre többször elérzékenyült, amikor arról mesélt, milyen érzés úgy folytatni az életet, hogy az ember két gyermekét is elveszíti.
„Nekem meghalt mindkét fiam, olyan, mintha kiszáradtam volna. Megpróbálom elfogadni az elfogadhatatlant, de valahogy mégsem megy” – vallotta be döbbenetes őszinteséggel útitársainak.
A munka mint kapaszkodó
A színész arról is beszélt, hogyan jelenik meg mindez a hivatásában. Szinte minden előadásban, minden szerepben előtérbe kerül a gyerekhalál témája. Úgy érzi, számára ez az egyetlen lehetőség arra, hogy valamennyire feloldja a benne lévő terhet.
„A Zsuzsihoz képest szerencsés vagyok, mert én ezt kiadhatom magamból a játékban. Ez egy pici megkönnyebbülés, olyan, mintha tényleg bőgtem volna egyet. És bevallom, ezek jól szoktak esni, valami megtisztulást érzek.”
Sok színész számára menedéket jelent a színpad. Csuja Imre most ezt is kimondta. Amikor Epres Attila arról kérdezte, hogyan lehet egy ilyen veszteség után tovább élni, ő csak ennyit felelt: Dolgozni akarok. Ha nem bírom tovább, hazamegyek, de muszáj dolgoznom, mert megőrülök.
“Muszáj tovább élni, tovább lobbanni a gyerekek miatt, ott van a csodálatos négy unokám, a fantasztikus lányom, a vejem, meg a Zsuzsi, aki nemcsak szerelem, hanem a legjobb barátom”– vallotta a színész, aki ritkán beszél a magánéletéről.
„Az volt a határátlépés, hogy a lányom férjhez ment”
A Jobb később, mint soha! utolsó részében azonban nemcsak a veszteségekről volt szó. Csuja Imre arról is beszélt, milyen különös érzelmeket mozgat meg egy apában, amikor a lánya férjhez megy. A boldogság mellett valami egészen más érzés is jelen van. „Engem is megleptek az érzelmeim. Pedig emancipált férfinak tartom magam” – mondta. Majd hozzátette: „Ez egy bonyolult folyamat. Egyrészt elveszíted, másrészt meg szárnyakat adsz neki.”
(RTL)
Kapcsolódó cikkek
