A kép illusztráció. (Kép forrása: Getty Images)
Elvették a dán hatóságok egy grönlandi anya egyórás gyerekét, miután nem ment át az úgynevezett szülői kompetenciateszten, számolt be róla a The Guardian. Ez annak ellenére történt, hogy egy új törvény betiltotta ezeknek a pszichometriai vizsgálatoknak az elvégzését grönlandi származású embereknél.
Ivana Nikoline Brønlund grönlandi származású kézilabdás kislánya augusztus 11-én született a dániai Hvidovre város kórházában. Egy órával a születése után a helyi önkormányzat elvette édesanyjától a babát, és nevelőszülőkhöz adta. A 18 éves Brønlund elmondása szerint azóta csupán egyszer láthatta a babát egy órára, és ekkor sem engedték neki, hogy megvigasztalja vagy tisztába tegye.
A dán szülői kompetenciateszt
Dániában januárban jelentették be, hogy felhagynak a szülői kompetenciavizsgálatokkal, miután heves kritika érte az eljárást civil és emberi jogi szervezetek részéről. Ezeket a teszteket rutinszerűen használták ugyanis inuit származású embereknél – gyakran azzal a következménnyel, hogy a gyerekeket elválasztották szüleiktől, írja a portál.
A dán szülői kompetenciateszt az FKU (rövidítés a dán forældrekompetenceundersøgelse kifejezésből) egy pszichometriai vizsgálat, amelynek célja a szülői kompetencia objektív felmérése gyermekvédelmi helyzetekben. Olyankor alkalmazzák, amikor a gyermek jólétét és fejlődését veszélyeztethetik, vagy kérdéses, hogy a szülői háttér mennyire képes biztosítani a gyermek szükségleteinek kielégítését.
A FKU alkalmazása hivatalos gyakorlattá vált a dán gyerekjóléti eljárásokban, különösen a Børns lov (Gyermekjogi törvény) 2024. január 1-jei hatályba lépésével. Ennek nyomán jelentek meg új iránymutatások a vizsgálatok lebonyolítására vonatkozóan.
A tesztek azonban komoly kritikákat kaptak, különösen a grönlandi vagy inuit közösségeket érintő döntések miatt, mert a tesztek kérdései, az arckifejezések értelmezése, és a standardizáció nem veszi figyelembe az eltérő kulturális és nyelvi hátteret – ennek eredményeként torz értékelések születhetnek. Így sokszor olyan családok is vizsgálat alá kerülnek (vagy a vizsgálat után kiemelik a gyereket a családból), akiknél ez nem lenne indokolt. Éppen ezért döntöttek úgy idén januárban, hogy beszüntetik ezeknek a teszteknek az alkalmazását az inuit közösségekben. A tiltás idén májusban lépett hatályba, Brønlundot mégis alávetették a vizsgálatnak.
Azok a gyermekek, akiknek grönlandi szülei vannak, lényegesen nagyobb eséllyel kerülnek állami gondoskodásba, mint a dán származású gyermekek. A The Guardian egy 2022-es vizsgálatra hivatkozva azt írja, a Dániában élő grönlandi származású gyermekek 5,6%-át helyezik gondozásba, szemben a dán hátterű gyermekek 1%-ával.
Tavaly novemberben Keira Alexandra Kronvold esete váltott ki heves tiltakozásokat Dániában, tőle két órával a szülés után vették el a gyermekét. Pszichológiai értékelését dánul beszélő pszichológus végezte, miközben az anya első nyelve a kalaallisut (nyugat-grönlandi), és nem beszél folyékonyan dánul. „A tesztek nem veszik figyelembe a nyelvi akadályokat és a kulturális különbségeket. Ez veszélyezteti a grönlandi szülőket, mert téves értékelés alapján dönthetnek a gyermekek elhelyezéséről” – mondta akkor a The Guradiannak Louise Holck, a Dán Emberi Jogi Intézet igazgatója.
Brønlund jelenleg csak kéthetente, két órára, felügyelet mellett láthatja a gyerekét. Fellebbezését szeptember 16-án tárgyalják majd.
Kapcsolódó cikkek
