Ma erősen meghatározza az életlehetőségeket, hogy egy gyermek milyen régióba, milyen településtípusba születik, milyenek a lakáskörülményei, szüleinek jövedelmi helyzete.
Egy szabolcsi kistelepülésen született kisgyerek minden téren szinte behozhatatlan hátrányokkal bír egy Budapest második kerületébe érkezetthez képest számos szempontból kezdve onnan, hogy édesanyjának milyen messzire kell utazni várandósgondozásra, folytatva azzal, hogy elérhető-e az adott esetben szükséges mozgásfejlesztés egészen addig, hogy milyen állapotban van az iskolai mosdó. Hazánkban jellemző, hogy magas a szülő és a gyermek iskolázottsága közötti korreláció, így jellemző a lehetőségek hiányának továbbadása, ezért nehéz kitörni a szegénységből.
Munkánk során kiderült, hogy bár a regionális hatás jelentős és tartós a társadalmi egyenlőtlenségek terén, ugyanakkor erős lokális elszigetelődések, családi adottságok vagy országosan érvényesülő negatív hatások felülírhatják ezt – így 2024-ben bizonyos faktorok tekintetében nem feltétlen könnyebb a helyzete egy fővárosban vagy annak agglomerációjában született gyermeknek egy Borsod vagy Nógrád vármegyébe érkezetthez képest. De ennek fordítottja is igaz: egy elhivatott szakember vagy egy ötletes jógyakorlat jelentős javulást érhet el a legmostohább körülmények között is.
Az elkészült tartalmakat a Gyermekesélyek aloldalon olvashatjátok.
Most következzen néhány sokatmondó adat!
Sajátos nevelési igényű gyerekek
Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. Külön kategóriát képeznek a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdők (BMT). A sérült, fogyatékos vagy részképesség-zavaros gyerek gyógypedagógiai fejlesztésre szorul. A közoktatási törvény szerint joga is van a fejlesztéshez. 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről
A 2022/2023-as tanévben tovább emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók száma az általános iskolákban, létszámuk közel 60 ezer fő volt, az általános iskolások 8,3 százaléka.
Dimension 16:9. EPS10.
A leggyakoribb okok:
- a súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartási zavar (69 százalék)
- enyhe értelmi fogyatékosság (10 százalék)
- autizmus spektrum zavar (8,6 százalék)
Vidéken az arányuk valamivel magasabb, mint Budapesten, legmagasabb pedig a községekben: a sajátos nevelési igényű gyerekek alig több, mint 5%-a részesült korai fejlesztésben a Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint.
+ 1 óvodai év
Azok a gyerekek, akik augusztus 31-ig betöltik a hatodik életévüket, tankötelezettek, de január 18-ig a szülők kérelmezhetik, hogy gyerekük maradjon még egy évet az óvodában. Ha az Oktatási Hivatal nem tud döntést hozni, a kisgyermeket a pedagógiai szakszolgálathoz küldheti vizsgálatra.
Az OH döntése azzal kapcsolatban, hogy kinél rendel el szakszolgálati vizsgálatot, erősen függ attól, hogy melyik megyéből érkezik a kérelem. Míg Budapesten enyhe döntések születnek, és a kérelmek csupán 17%-ában kérnek szakszolgálati vizsgálatot, addig Nógrád megyében az esetek nagy többségében, 87%-ban van szakszolgálati vizsgálat (forrás: Szülői Hang).
Kapcsolódó cikkek
