(Forrás: Getty Images)
A rendőröket eredetileg állatkínzás gyanúja miatt hívták a lakáshoz, ahol egy elhanyagolt kisgyereket is találtak: ruhája piszkos volt, a haja összeragadt, testén bőrelváltozások alakultak ki – írják a szakemberek.
A falak között rengeteg lomot és szemetet halmoztak fel, állati ürülékkel volt tele a lakás, ahol az eltorlaszolt ablakok miatt soha nem szellőztettek. Mint a híradásokból kiderült, a 23 éves édesanya és gyermeke hivatalosan III. kerületi lakosok, a rendszer látóteréből akkor kerülhettek ki, amikor másik kerületbe költöztek.
Arra, hogy ez hogyan fordulhat elő, Nyitray Zsuzsannával, a TASZ (Társaság a Szabadságjogokért) gyermekvédelmi szakértőjével kerestük a választ.
Sok múlik a védőnőn és a gyermekorvoson
Mint elmondta, sajnos több lehetőség is adódhat arra, hogy egy gyermek elvesszen a magyarországi rendszerben. „Jelen esetben egy 11 hónapos kisbabáról beszélünk, akit elvileg csak az egészségügyi ellátásban dolgozók látnak, például a kötelező védőnői státuszvizsgálatok vagy gyermekorvosi vizsgálatok alkalmával. Ebből adódóan egy ennyi idős gyermeknél leginkább a védőnőnek vagy a gyermekorvosnak van rálátása a babára és édesanyjára, és az ő feladatuk lenne a gyermekvédelmi rendszerben az, hogy megelőzzenek minden veszélyeztetést, illetőleg ha ilyet tapasztalnak, akkor jelzéssel éljenek” – kezdi a szakértő.
Erre egy egyszerű példát hoz Nyitray Zsuzsanna: ha az édesanya nem jelenik meg a kötelező státuszvizsgálaton, őt a védőnő nem találja a bejelentett lakcímükön és a megkeresések ellenére sem jelentkezik, akkor a védőnőnek ezt jeleznie kell a gyermekjóléti és családsegítő szervek felé – nem tudni, hogy jelen esetben ez megtörtént-e. „A gyakorlatban nem ritka, hogy megváltozik egy kisgyermek állandó lakcíme vagy akár tartózkodási helye, ám ha erről a szülők nem értesítik a védőnőt, akkor ő azt nem fogja tudni. Innentől az a kérdés, hogy ha az eredetileg rögzített címen hiába keresi a családot, mennyire kezd el utánajárni – például a lakcímnyilvántartónál – annak, hogy hova lett a korábban hozzá tartozó kisgyermek.”
(Forrás: Getty Images)
A jelenlegi gyermekvédelmi törvények szerint Magyarországon a szülőknek kötelessége megjelenni a gyermekükkel az előírt vizsgálatokon, illetve úgynevezett együttműködési kötelezettségük is van az egészségügyi és gyermekjóléti szolgáltatókkal. Amennyiben ezt indokolatlanul, többszörösen elmulasztják, akkor az a gyermekvédelmi törvény szerinti veszélyeztetésnek minősül, aminek fennállásakor – elvileg – beindul a gyermekvédelmi gépezet. Azoknak, akik észlelik a mulasztást, illetve úgy vélik, hogy fennáll a veszélyeztetés, elhanyagolás lehetősége, kötelességük jelzéssel élni a család és gyermekjóléti szolgálatnál.
Bár a szülőt kötelezik a védőnői és gyermekorvosi szolgáltatások igénybevételére, a gyermek tényleges védelme csak akkor tud megvalósulni, ha emellett a gyermekvédelmi rendszer is megfelelően funkcionál.
Sajnos előfordulhat, hogy az alapvető kapacitáshiány és túlterheltség miatt egyes információk elsikkadnak, illetve nem történik utánkövetés, vagy tényleg nem találják meg a a máshova költözött szülőt, mert az nem jelentkezik be az új helyén – ezekben a helyzetekben a gyerekek máris a védelmi rendszeren kívülre kerülhetnek” – vázolja a helyzetet Nyitray Zsuzsanna.
Lényeges, hogy a szülőknek a bölcsődébe vagy óvodába iratáskor igazolniuk kell az oltások és a kötelező vizsgálatok meglétét, amelyek hiányáról innentől kezdve az intézmény dolgozói is szót emelhetnek a gyermekvédelmi jelzőrendszeren keresztül.
(Forrás: Getty Images)
Mi lesz a most talált babával?
A hírekben elhangzott információk szerint a konkrét esetben a gyermek veszélyeztetése miatt eljárást indítottak. Ezzel párhuzamosan a védelembe vagy nevelésbe vételi eljárás is megindulhatott. A gyermekvédelmi törvény úgy fogalmaz, hogy ha egy gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődése veszélyeztetett, akkor gyermekvédelmi alapellátásba vagy szakellátásba kell utalni. „Borzalmas körülmények között találtak rá a babára, ami miatt valószínűleg azonnal nevelésbevételi eljárást indítanak inkább, aminek az a lényege, hogy felfüggesztik a szülő felügyeleti jogát, és a tizenkét év alatti gyermeket nevelőszülőnél próbálják elhelyezni. Mint tudjuk azonban, hazánkban sajnos ezen a téren is jelentős a kapacitáshiány, ezért ha ezt nem sikerül megvalósítani, a kisgyermek intézetbe kerülhet. A másik eshetőség, amit még kötelesek megpróbálni – a gyermekvédelmi törvényben előírt fokozatosságot szem előtt tartva –, hogy a gyermeket a családjában, egy rokonnál helyezik el, ha lehetséges.” (Emellett bíznak abban, hogy a gondviselő szülő (vagy szülők) rendezik a helyzetüket.) “Ehhez nemcsak arra van szükség, hogy a felkutatható hozzátartozók vállalják a kisbabáról való gondoskodást, hanem arra is, hogy náluk a körülmények megfelelőek legyenek, és semmilyen veszélyeztetés gyanúja ne álljon fenn. Ha erre nincs lehetőség, akkor jönnek szóba a nevelőszülők vagy a gyermekotthon” – vette sorba zárásképp az eshetőségeket a TASZ gyermekvédelmi szakértője.
Kapcsolódó cikkek
