Fotó: Getty Images
Te milyen gyakran mesélsz a gyerekednek? Milyen meséket olvastok, és melyikek a kedvencei? És te melyikeket szereted, van kedvenced? Merthogy a mesék egyáltalán nem csak a gyerekek számára fontosak. Az elmesélt történetek évezredek óta az emberi lét alapvető útmutatói. A népmesék kollektív bölcsessége a felnőtteknek is kapaszkodót, segítséget, iránymutatást adhatnak, amikor nehéz élethelyzetben vannak. Sőt, valójában ez a mesék legfőbb funkciója. Hogy mit is jelent ez pontosan, és hogyan érdemes felnőttként elmerülni a mesék világában, gyógyító erejében, arról dr. Simon Katalin alkotó-fejlesztő meseterapeutával, mesekörvezetővel beszélgettünk.
Dr. Simon Katalin meseterapeuta, mesekörvezető
Miért van szükségünk a mesére?
„A mesehallgatás minden korosztály számára létfontosságú, mert segít a világ megértésében – kezdi Simon Katalin. – Egy történetben, legyen az egy régi népmese vagy akár egy film, valamilyen módon visszatükröződünk mi magunk. A mesék több ezer éves történeteket képviselnek, és a közösség bölcsességével alakultak olyanná, amilyennek ma ismerjük őket. A mesékkel való munka egy olyan egységes világképbe kapcsol vissza bennünket, ami a mai, erősen polarizálódott világunkból már elveszni látszik.
A mese az egyetemes élethelyzetekből leszűrt kollektív bölcsességet képviseli. A mesehallgatás, olvasás ezzel a kollektív bölcsességgel kapcsol össze bennünket.
A mesék szerepe persze korosztályonként változik – folytatja a szakértő. – A gyerekek számára azért fontos a mese, mert a történeten keresztül a belső képi látásukkal jobban meg tudják érteni az aktuális élethelyzeteiket. A mesék növelik a rezilienciát, vagyis a »lelki rugalmasságot«, ellenálló képességet. Nem didaktikus módon, hanem izgalmas képeken, történeteken keresztül tanítanak olyan megküzdési mechanizmusokat, amelyekre egész életükben támaszkodhatnak majd.
A felnőtteknél is hasonló valamennyire a helyzet. Vannak bizonyos »beépített krízisek«, jellemző fordulópontok az életünkben. Legyen szó a felnövésről, a szülőkről való leválásról, gyerekszületésről, házasságról, a hivatás megtalálásáról, idősödésről, halálesetről – nekünk éppúgy szükségünk lenne útmutatásra. Egyre kevesebb ilyen érvényes útmutató van a mai világban, de a mesék még mindig lehetnek ilyenek. A felnőtteknél a mesélés célja, funkciója az ezekből a helyzetekből adódó rizikófaktorok csökkentése, de akár az énerő, az önbizalom fejlesztése lehet.”
Kinek szólnak a mesék?
Fontos tudni, hogy a „régi mesék”, a klasszikus népmesék egyáltalán nem a gyerekek szórakoztatását szolgálták. „Valójában a népmeséket, főleg a varázsmeséket, régen felnőttek mesélték felnőtteknek. A népmesék azok a történetek, amelyek a leginkább segítenek az egyetemes, nagy életfordulókban, mint a leválás, a gyerekszülés, a hivatás megtalálása vagy a haláleset. Minél egyetemesebb az, amivel küszködünk, annál inkább a népmese visz minket előre – mondja Simon Katalin.
A műmesék és ifjúsági regények az életkorból adódó problémákra adnak választ, segítséget.
Ilyen lehet kicsiknél a szobatisztaságra szoktatás, az óvoda- vagy iskolakezdés. De hasznosak a tinédzsereknek szóló történetek is, amelyek felhozzák például a bántalmazás tematikáját – ezeknek az értő kezekben való feldolgozása sokat segíthet a gyerekeknek az éppen aktuális élethelyzeteik megértésében.”
Minél inkább egyetemes az, amivel az olvasó küszködik, annál valószínűbb, hogy a népmesékben talál megoldást. És minél inkább az adott életkorra és aktuális korra jellemző a nehézség, annál inkább a »műmesék«, ifjúsági történetek adnak kapaszkodót.
Hogyan gyógyít engem a mese?
A mesék közös hallgatásának kultúrája megszűnt, ezért nekünk, felnőtteknek tudatosan kell keresnünk a kapcsolódást. Simon Katalin ehhez ad hasznos tanácsokat.
Mesélj átéléssel
„A gyereknek mesélés jó kezdő kapcsolódási pont – hagyjuk, hogy ránk is hasson a történet. És engedjük azt is, hogy a gyerek belekérdezzen, megpróbálja alakítani a történetet. Mesehallgatási transzállapotnak hívjuk azt a nagyon-nagyon nyitott elmeállapotot, amelyben roppant mély kapcsolat szövődik a mese és a mesehallgató és a mesemondó között is, és tulajdonképpen együtt alakítják a történetet. Ebből is adódik egy nagyon erős gyógyító hatás.”
Olvass magadnak
„Az önálló meseélményt kezdjük a magunk örömére való meseolvasással. Elővehetjük gyerekkori kedvenc meséinket, de léteznek tematikus mesegyűjtemények is, például életválságokról, apákról vagy éppen a halálról, újjászületésről szóló mesék. Az meseolvasás maga lélekgyógyító hatású, még ha különösebben nem is elemezzük közben a mesét vagy az élményt.”
Hallgass mesét
„Egy következő lépcső a mesehallgatás – vannak ma is mesemondóink. Berecz András vagy Boldizsár Ildikó például rendszeresen tart ilyen esteket. Ezeken az előadásokon nincs más dolgunk, mint befogadni a mesét.”
Próbáld ki a mesekört
„És persze lehet kimondottan fejlesztő céllal is hallgatni és feldolgozni mesét, erre szolgál például a mesekör. Ennek során egy adott problémára fókuszálunk. Lehet az a saját belső erőnkkel való találkozás, vagy a mélységeinkbe való lemerülés. Lehet a női minőség áldásainak, saját női értékességünknek a megtapasztalása. De akár az életcélunk megtalálása, valamilyen énerő kifejlesztése. A mesekörben az adott problémakörhöz kapcsolódó mesét hallgatunk meg együtt, utána pedig a mese szimbolikájával dolgozunk. Nem meseelemzés zajlik, hanem inkább annak tudatosítása, hogyan hat ránk a mese, és hogy az adott szimbólumok hogyan jelennek meg a mi életünkben.”
Tippek önálló meseolvasáshoz
Sokat segíthet a mesék erejével való kapcsolódásban néhány elgondolkodtató kérdés – tedd fel magadnak őket.
– Ki volt a kedvenc szereplőd?
– Milyen képességei vannak, amik tetszenek?
– Hogyan lennének ezek hasznosak a te életedben?
– Ki volt a legellenszenvesebb szereplőd?
– Mit taníthat neked az ő karaktere?
A befagyott életerők megnyitása
„A mese igazi gyógyító ereje Boldizsár Ildikó tanítása szerint abban a „kódban” rejlik, amelyet a mesével való kapcsolatunk során nyithatunk meg. A cél az, hogy az a probléma kapcsán »befagyott« életerőkkel újra tudjunk kapcsolódni – ezt segíti a jól megválasztott mese. Hogy a nehéz helyzetben újra tudjunk építkezni a saját belső erőnk segítségével. Azt gondolom, hogy a mesék és a mesélés visszatérése az emberek életébe a mai világban abszolút gyógyító hatású lehet.”
Kapcsolódó cikkek
