A sportoló várandóssága elején minden rendben volt, majd a vége felé azt észlelték, hogy a baba mérete nem elégséges: nem gyarapodott kellő mértékben. Gyermeke születése után voltak egy koraszülött, majd egy fejlődésneurológiai osztályon, ahol először téves diagnózist kaptak. Férjével jártak orvosoknál Magyarországon és Kanadában is, végül gyermekük tíz hónapos volt, amikor felmerült a genetikai rendellenesség eshetősége, majd két hónappal később kapták meg az eredményt a Williams-szindrómáról.
„Nem is tudom, hogy melyik volt jobb. A bizonytalanság, amikor az ember még semmit nem tud, vagy az, amikor egy konkrét diagnózist lát maga előtt” – mondja Aida. „Szörnyűbbnél szörnyűbb dolgokat olvastam, és ember azt gondolja, hogy amit leírnak, akkor az mind érvényes lesz ránk is. Nyilván a jelek hasonlóak voltak, mint amiket leírtak, de tulajdonképpen itt a gyerekek mindenhol más tünetegyüttest mutatnak” – mesélte Mohamed Aida, aki hozzátette, hogy nagyon nehéz volt, hogy nem lehetett információhoz jutni. Ekkor kereste fel a Magyar Williams Szindróma Társaságot, és végre elkezdte látni, milyen lehetőségeik, életutuk lehet.
Videóriportunkban mesélt erről a ritka állapotról, a Williams-szindrómás gyerekekről, kislányáról, akiről elmondta, hogy nagyon életvidám, pozitív személyiség, és azokról a nehézségekről és a problémákról, amik náluk előfordultak – jelenleg például az iskolarendszerrel való küzdelem tölti ki a napjaikat.
Aida, aki a Ritka Betegségek Országos Szövetségének jószolgálati nagykövete is, és igyekszik segíteni a hasonló helyzetben lévő családoknak – erről is beszélt a vele készült Anyasorsokban, amit itt tudsz megnézni: