Vaskor Gréta meseterapeuta az Apaidőkben
A meséknek és a meseolvasásnak óriási jelentősége van a gyerekek életében. Ám a mesék egy döntő része nem nekik íródott eredetileg. A felnőttek életéből kikopott a mese valamikor a 19. század végén és átkerült a gyerekszobákba, ott őrizték meg. Most mintha kiszabadulna a gyerekszobából és újra eljut a felnőttekhez is – mondta Vaskor Gréta meseterapeuta, aki Kertész András vendége volt az Apaidőkben.
A beszélgetés végig vett mindent, amit a meséről tudni érdemes: tisztázta fogalmi szinten, hogy mi is az a mese és eljutott a mába, amikor a mesék úgy tűnik, reneszánszukat élik. Ez persze jó hír, gyereknek, felnőttnek egyaránt, mert jól tudjuk, a mese tanít, gyógyít, irányt mutat. Olykor azonban minden szülő szembesül azzal a dilemmával, hogy nem való egy-egy történet, szimbólum vagy kifejezés a gyerekének, ezért meseolvasás közben átfogalmaz, tompít, kivág egy-egy részletet. A meseterapeuta szerint ez nem jó ötlet. Részben azért, mert a meséknek meg van a szerkezete, a felépítése, de ennél is fontosabb, hogy a megfelelő mesével kínáljuk meg a gyerekünket. Nincs tudatosság minden szülőben, hogy melyik mese való a gyerekeknek és melyik szól felnőtteknek.
“Egy 3 évesnek nem kell a Piroska és farkast olvasni. Újra kell tanulni a szülőknek, hogy mi való a gyerek léleknek, gyerek fülnek és mi nem” – mondja Vaskor Gréta. “A mesék nehezek lehetnek de a nehéz képeket, érzelmeket feloldja, mindig ad egy megoldást. Fontos, hogy a szülőnek legyen fogalma arról, hogy mit fog olvasni és ha úgy érzi, neki ez nem fog menni, akkor tegye félre a mesét, mert a nehézséget érezni fogja a gyerek. Nem érdemes kivágni a meséből.”
Természetesen szóba került a mesékben szereplő apafigurák sokszínűsége és az apák szerepe is. Az egyik archetípus a só-mese apafigurája, aki folyamatos visszaigazolást vár a gyerekeitől, hogy mennyire szeretik őt, ám csak azzal a válasszal elégedett, amit hallani akart. Nem érti és így nem is értékeli a legkisebb lánya só-hasonlatát. “Önön nagyszerűségünket akarjuk viszontlátni a gyerekünkben. Jó lenne tisztán kapcsolódni a gyerekeinkhez úgy, hogy közben nem mondjuk azt neki, hogy a só nem lesz elég, ennél azért jobbat mondjál” – fogalmaz Kertész András. Ezzel a meseterapeuta is egyetért: “Ha apa vagy, ne az egódat simogattasd.”
Az Apaidők podcastban szó van még arról, hogy mi is az a meseterápia, kiknek szól, valamint arról is, hogyan érdemes mesélni, hiszen a történet átszűrődik a mesélő személyiségén, vágyain vagy épp félelmein.
Kertész András Vaskor Grétával készült podcastját itt tudod megnézni:
Kapcsolódó cikkek
