A digitalizáció nem csak előnyt jelent egy adott iparágban, de bizony veszélyeket is hordoz. Egészségügyi adatok gyakorlatilag ma már csak a digitális térben keletkeznek, és a modern orvostudomány számos hálózatba kötött eszközt használ. Nem véletlen, hogy a kiberbiztonság ezen a területen is egyre meghatározóbb szerephez jut, ami éppen úgy érinti az egyént, mint azokat az állami és magánszolgáltatókat, akik végig kísérik a betegutat. Sőt, az adatok védelmének még nemzetbiztonsági szempontból is van jelentőségük. A kritikus fontosságú ágazatok esetében – és az egészségügy bizony ilyen -, az ilyen fenyegetések ugyanis rendszerszintű összeomlásokhoz is vezethetnek, amely akár emberéleteket is követelhet.
Az Európai Unió az év elején fogadta el azokat a hálózati és információs rendszerek biztonságára vonatkozó új irányelveket (NIS2 – Network and Information System 2), amelyeket jövő őszig minden tagállamnak be kell illesztenie saját jogrendszerébe. Ez a remények szerint jelentősen hozzájárulhat a kiberbiztonság növeléséhez, hiszen számos területre kiterjed és számos szereplőt érint.
Kockázatok és mellékhatások
A külső támadások gyakoribbá és összetettebbé váltak – állítja Dr. Rami Riman, az InterSystems EMEA (Európa, Közel-Kelet és Afrika) régióért felelős vezetője. Az egészségügyi szakértő, aki előad majd a május 17-én megrendezésre kerülő a 2. Digital Health Essential konferencián, szerint a személyes adatok védelme mellett a működés stabilitása is kulcsfontosságú, hiszen ez legalább akkora problémát jelenthet a rendszert üzemeltetők számára, mint maguknak az adatoknak az elvesztése vagy illetéktelen kezekbe kerülése. Az adatvezérelt egészségügy esetében a hatékonyság növelése, így a költségek csökkentése és a jobb ellátás, miatt komoly hangsúlyt kap a beteginformációk különböző egészségügyi szolgáltatók közötti kommunikációja.
Az egyre több eszköz és az egyre több adat így azt is jelenti, hogy az egészségügyi kiberbiztonság jelenleg – és feltehetően még jó ideig – az egészségbiztonságnak az egyik meghatározó tényezője lett. Ez pedig kihatással van az egészségügyi ágazati fejlesztéseire is.
Adattengerben halászók
Tehát, aki nem fordít elegendő erőforrást a digitális fejlesztésekre az az egészségügyi ágazatban is lemarad. A digitalizáció új látásmódot kíván minden szereplőtől – véli Póda Tamás, a Synlab kereskedelmi és marketingigazgatója. A labordiagnosztikai szolgáltatásokat nyújtó vállalkozásnál a cél egy olyan portál bevezetése, ahol a vizsgálati eredmények alapján nem csak személyre szabott információkkal és ajánlatokkal lehet majd nyomon követni a páciensek egészségi állapotát, de maga páciens is digitálisan követheti saját labormintájának útját, a vizsgálat folyamatát és az eredményeinek várható érkezését.
A digitalizáció és az adattudomány tehát óriási támogatást adhat az egészségügyi ellátás javításának itthon is. A jövő egészségügyi intézményeiben ugyanis „digitális” pácienseket látnak majd el – hangsúlyozza a rendezvényen szintén előadó Dr. Esther Saiag a Tel Aviv Sourasky Medical Center képviseletében. Izrael legnagyobb betegállátó intézménye évente 1,8 millió beteglátogatást kezel, az 1500 ágyra pedig egymillió lakos jut a metropoliszból és a környező agglomerációból. A hatékony ellátás itt is csak a digitalizáció segítségével érhető el.
Az új kihívások merőben új látásmódot, új szakembereket és új jogi szabályozást kívánnak. A kormányzati digitális egészségügyi reform eredményeképpen a tervek szerint a korszerű infokommunikációs megoldások megjelenésével és a telemedicinális szolgáltatások kialakításával hatékonyabbá válik az intézmények működése. Ez támogatja a humánerőforrás-kapacitás optimálisabb szervezését, jobb kihasználását és az egészségügyi dolgozók adminisztratív terheinek csökkentését – okos eszközök bevonásával és a virtuális térben megvalósuló ellátások segítségével.
Az innovatív digitális megoldások számos aspektusáról szó esik majd a május 17-én megrendezésre kerülő 2. Digital Health Essential konferencián, Magyarország vezető digitális egészségügyi eseményén.
Kapcsolódó cikkek
