Kisgyerek

Bocs, főnök! Már megint beteg a gyerek!

Ha őszi-téli időszak, akkor gyerekbetegségek. Ha betegség, akkor pedig minden a feje tetejére áll, pláne mostanság.
2020. November 02.
Bocs, főnök! Már megint beteg a gyerek! (Fotó: Getty Images)

A nagyszülőkre nem bízhatod az unokát. És egy orrfolyás is jelenthet 10 nap otthon maradást. Ráadásul a tavaszi karantén miatt a szabadság az (az ép idegsejtek mellett), amiből a legkevesebb maradt.

Éppen visszacsüccsensz a gép elé a villámtempóban elfogyasztott ebéded után, elkezded begépelni az e-mailt, amikor megcsörren a telefonod. A képernyőn megjelenik az OVI felirat, a gyomrod diónyivá ugrik össze, mert már múlt héten is 3 napot hiányoztál a nagyobbik miatt. Elmormolsz egy imát, miközben fogadod a hívást, de az óvónő hangjából már egyből tudod, ez a heted is ugrott.

“Szia, ne ijedj meg, de hőemelkedése van. Érte tudnál jönni?”

Nem ijedsz meg, de gyomorgörccsel pillantasz a főnök irodája felé, mert fogalmad sincs, lesz-e még munkád, miután besétálsz oda közölni, hogy ismét el kell menned. Hívod a párodat, de nem veszi fel. Csak egy üzenetet kapsz vissza, hogy épp meetingel. Megírod neki a szitut. De ő most sajnos semmiképp nem tud a gyerekért menni. Így hát megint rád marad a dolog.

Az elmúlt három alkalommal is ez volt. A párod remek társ, páratlan apa, de ha a gyerek vs. munka a helyzet, akkor csak magadra számíthatsz. Pláne most. Eddig legalább egy-egy alkalommal, ha vészhelyzet volt, akkor a nagyszülők is bevállaltak néhány órányi felügyeletet, amíg legalább a legégetőbb munkaügyeket felgöngyölítetted. Persze utána egy hétig hallgathattad, hogy elkapták a gyerektől azt a fránya hasmenést, vagy sokáig kapart a torkuk a felvigyázás után. Akkor ez még belefért részükről és részedről is.

Most hogy a koronavírus miatt a nagyszülők kerültek a legveszélyeztetettebbek közé, így az utolsó dolog, amit kockáztatni szeretnél, az az ő egészségük. Meg amúgy is, a te szüleid még dolgoznak, most épp mind a ketten otthonról. Nem fér bele nekik, hogy a mindig aktív 2 és 4 évesedre vigyázzanak. A férjed szülei pedig vidékre menekültek a nyaralójukba, egy nagyjából 10 főt számláló faluba az ország legtávolabbi csücskébe. Nincs mese: magad maradtál.

Túl merész voltál, hogy visszamentél munkába? Nem kellett volna? Az anyukák a Facebook- csoportban egyik nap sajnálják a dolgozó anyukákat, másik nap megkövezik őket, amiért nem a családjukat és gyermekeiket “teszik az első helyre”. “Aki édesanyaként dolgozik, annak a munkája az első.” Mert az ugye elképzelhetetlen, hogy azért dolgozik egy anya, mert nem tudják a családot fenntartani egy fizetésből? Vagy hogy esetleg a mentális egészségének megtartása érdekében – X év otthoni robot és gyerekgügyögés után – más impulzusokra és sikerélményre is szüksége lehet? Mindegy is… Elkalandoztál. Vissza a problémához.

Összeszeded hát minden bátorságodat, gondolatban felsorakoztatod a legerősebb érveidet amellett, hogy miért ne bocsássanak el, hogy már megint kiesel a munkából a gyerek miatt. Kinyomtatsz egy cikket, amit egy angol oldalon olvastál arról, hogy mennyivel hatékonyabban tudnak dolgozni az emberek home office-ból. A férfi kollégád feléd emeli kávésbögréjét, és együttérzőn bólint, jelezve, hogy reméli a legjobbakat. De mit tud ő erről?! Náluk is épp a felesége van otthon az ikrekkel, akik tüszős mandulával nyomják az ágyat. A feleségének vizsgaidőszaka van, emiatt a betegség miatt három tárgyból kell halasztania, mert egyszerűen nem tud készülni. De ez is az ő hibája – miért akar egy anyuka tanulni, ugye?

Felállsz az íróasztaltól és remegő térdekkel odalépkedsz a főnök irodája elé. Tudod, hogy fizetés nélkülire kell menned, tudod hogy a könyvelő utálni fog emiatt, és te is sokkal rosszabbul jössz ki anyagilag. Megint. De nincs már egy nap szabadságod sem. Valószínűleg még a két ünnep között is dolgoznod kell majd. Félve bekopogtatsz. Kapkodás, sürgés-forgás hallatszik, majd kikiált a főnököd: Gyere be! Amikor belépsz, látod, hogy őrült módon szedelőzködik. Átkozod az időzítést. Tudod: így még dühösebb lesz, amikor bejelented, hogy menned kell. De belevágsz…

“Kati, most hívtak az óvodából, a gyereknek hőemelkedése van, érte kell mennem. Nagyon sajnálom, mi…”

De Kati félbeszakít.

“Julikám, a fiam sugárban hány épp az iskola mosdójában, nagyon rosszul van, rohanok érte. Menj haza, vidd el a géped, a héten maradj home office-ban, a többit megoldjuk!” – mondja, azzal kirobog az irodából.