A bécsi óvodákban kivezetik az ovis jeleket, nem lesz több cseresznye, kisautó és létra a gyerekek szekrényén, és nem kell az anyukáknak kétségbeesetten harcolni az első szülői értekezleten, mert a gyerek csak tulipán vagy vitorlás akar lenni, és ha körte lesz, akkor vége van a világnak. Kész éhezők viadala tud kialakulni a virágok és szívecske háza táján, amikor ovikezdésről van szó.
Megbélyegzők lehetnek az ábrák
Az ovis jelek eddig is sok konfliktust tudtak gerjeszteni az óvodákban, de a bécsi rendelkezés most új megvilágításba helyezte a jeleket, és azt kell mondanunk, hogy a városi hivatal válaszában lehet valami igazság: „A cél az, hogy a gyerekek ne kapjanak olyan szimbólumokat, amelyekkel nem tudnak azonosulni, illetve a később csatlakozó gyerekek ne csak az olyan megmaradt szimbólumok közül választhassanak, amelyekhez nem kötődnek pozitív asszociációk.”
Az ovis jelek alapvetően azért vannak, hogy a gyerekeknek segítsenek megtalálni a saját cuccukat, meg az óvónőknek rendezni a vitás eseteket, de ahogy a hivatal is írja, vannak más eszközök arra, hogy a jelek helyett máshogy jelöljék meg a gyerekek holmiját, szekrényét, bögréjét, például lehetne fényképeket használni. A fő cél az lenne, hogy ne kényszerítsék rá a gyerekeket, hogy azonosuljanak egy szimbólummal, amit nem ők választanak – ezzel elejét lehet venni a csúfolódásnak is, hogy ne ragadjon az emberre már ovisként az a becenév mondjuk, hogy Vödör, amit utálni fog gimnazista koráig (megtörtént eset alapján).
Másrészt viszont még felnőtt fejjel is nosztalgiázunk örömmel az óvodás jeleken, és ha bedobjuk egy társaságban a kérdést, akkor biztos, hogy mindenkinek van ehhez a témához egy mondata. Amikor a Facebookon kérdeztük erről az olvasókat, vagy amikor a jeleikről kérdeztük a kollégákat a szerkesztőségben, hirtelen fellendült a kommentszekció, annyira a szívünkbe zártuk az ovis jeleinket. Az valóban probléma lehet, hogy hatással van a gyerekek életére, mégpedig ilyen fiatal korban, bár ezt is vannak, akik pozitívan értékelik, és meggyőződésük, hogy azért lett belőlük asztalos, mert kalapács volt a jelük az oviban.
Menő kontra béna jelek
Természetesen nem akarjuk elviccelni a dolgot, hiszen valóban lehetséges, hogy az ovis jel az ember felnőttkori választásaira is hatással van, a szerkesztőségben is akadtak olyan megszólalók, akiknek máig meghatározó az, hogy mi volt a jelük az óvodában.
Fotó: Getty
„Nekem gomba volt – az egyetlen se nem gyümölcs, se nem zöldség, amivel a világból ki lehet üldözni” – írja Verus, akit szemmel láthatóan kicsit megviselt a saját ovis gombasága. Hasonlóan írt a lapigazgatónk, Kinga is a saját jeléről, ami egy kicsit sem pozitív emlékként maradt meg benne: „Nekem az ibolya volt – egy életre traumatizált, hogy nem tudtam lerajzolni a saját jelem (azóta sem tudom egyébként).”
És hogy érezte magát a sapka, a bögre, a piros kör? Kiderül a CIKK FOLYTATÁSÁRA kattintva.
Kapcsolódó cikkek
