Három év utazás, 30 család 24 országból, 600 féle étel – ezt hozta össze Peter Menzel fotóival Faith D’Aluisio ebben a letehetetlen könyvben, melynek fotóiból és izgalmas információiból a time.com-on nézhetsz meg egy válogatást.
Fotóink a Time összeállításából származnak.
Peter Menzel honlapján (itt más könyveiről is találsz információkat) kemény szavakat olvashatsz arról, miért is kezdték el fotózni és írni ezt a könyvet: az amerikaiak halálra eszik magukat, miközben a világon itt a legmagasabbak az egészségüggyel kapcsolatos kiadások, 7000 dollár fejenként és évenként! Hogyan is értendő ez a halálra evés? Igaz ugyan, hogy a legtöbben tudják, mennyire egészségtelen dolog a cukorfogyasztás, hogy az üdítőkben semmi sincs, amire a testnek valóban szüksége volna, hogy a sok zsír és a fehér liszt megterheli a szervezetünket, miközben puszta üzemanyagon kívül semmit sem ad, sőt, még árt is, mert évtizedek alatt súlyos beteggé tesz, mégis kevesen vannak, akik egészségesebbre váltanak. Az egyik amerikai család asztalán ott árválkodik körülbelül egy kiló brokkoli nagy halom ipari étel mellett, de ennyi is volt, a heti zöldségadag kipipálva!
A világ különböző tájain és kultúráiban élő családok heti élelmiszer-fogyasztásának összehasonlítása elképesztő eredményre vezet: míg Németországban heti ötszáz dollárt is költenek élelmiszerre és italra egyetlen hét alatt, a csádi Aboubakar család a menekülttáborban heti 1,23-at.
Ám a nagyobb költés nem takar feltétlenül egészségesebb kínálatot. A legtöbb Amerikában fotózott család asztala roskadozik a sok pénzen megvett, semmire sem jó élelmiszer alatt: ott tolong a csipsz, a sok cukrozott gabonapehely, sorakozik a rengeteg üdítőspalack, hegyekben áll a fehér kenyér és péksütemény. Ezzel szemben a világ másik végén, Buthanban a Namgay család mindössze öt dollárt költ ételre egy hét alatt, de az a kupac olyan, hogy bármikor boldogan elfogadnám: csupa friss zöldség, gyümölcs!
Fotó: Peter Menzel, Bhutanban a Namgay család heti öt dollárt költ minderre.
A családban senki sem túlsúlyos
Vajon a globalizáció tehet arról, hogy az amúgy egészségesen sok zöldséget és gyümölcsöt fogyasztó mexikói család asztalára is sok junk food odasettenkedett? A pillepalackos üdítők jó sok cukorral, mesterséges színezékkel és műaromákkal gyilkolják a gyanútlanokat (?) világszerte.
Különösen tanulságos a könyv egyik táblázata, letölthető Menzel honlapjáról pdf-ben , amelyből leolvasható, hogyan fest mindez a számok nyelvén: a kötetben szereplő országokban születéskor várható élettartam, a termékenységi mutató, az átlagjövedelem, az orvosok száma százezer lakosonként, a tiszta ivóvízhez való hozzáférés, a napi kalóriabevitel (és hogy ebből mennyi az állati fehérje aránya), a lakosság hány százaléka alultáplált, mennyi a túlsúlyos, az elhízott, a cukorbeteg, hány McDonald’s van az országban, mennyi a cukor- és édesítőfogyasztás fejenként és évente, mennyi alkohol és mennyi cigaretta fogy. Nem titok, hogy az Egyesült Államok sok kategóriában (cukorbetegek száma, elhízottak, túlsúlyosak) toronymagasan veri a mezőnyt. De hát logikus is, fejenként és évente 71 kiló cukrot fogyasztanak.
És hogy festene a ti asztalotok, telerakva a heti fogyasztással? Tegyél egy próbát, írd össze, fotózd le, és küldd el nekünk: [email protected]!
Kapcsolódó cikkek
