A fiad most lesz négyéves. Ő mit szól a kistestvér érkezéséhez?
Kezdi fölfogni, hogy nekem egyre nagyobb a hasam, tehát kell, hogy legyen ott valaki. Eleinte nem nagyon akart tudomást venni róla, de egy ideje már nem is én kezdeményezem az erről való beszélgetést, hanem ő kérdezgeti, hogy mit kell majd csinálni Annával, milyen lesz a kiságya, milyen ruhácskákat válasszunk neki, sőt, ő szeretné füröszteni a kishúgát. Számomra ez az érdeklődés nem meglepő, mert amióta megszületett a kisfiam, mindent megbeszélek vele. Van egy könyv, a címe Egy emberi test, a férjem egyik “munkakönyve”, amit ő mesekönyvnek használ. Már tudja például, hogy hol van a hipotalamusz vagy a vese, hogy hány vesénk van, mi a szív feladata, és arról is szó esett, hogyan fejlődik a kisbaba az anyukája hasában. Attila látja, hogy én a könyvben szereplő változáson megyek keresztül, úgyhogy érti, érzi, mi történik bennem. Van egy kis tehénkéje, amit időnként berak a pólója alá, és aztán többször “megszüli”. Így várjuk a babát.
Többször elmondtad már, hogy amióta megismerkedtél a férjeddel, sokat változtattál az életeden, gondolom, igyekszel száműzni mindazt, ami a testnek és a léleknek árthat; az egészségtelen ételeket és a lehangoló gondolatokat. Most, hogy a pici lányt várod, van valami, amit másképp csinálsz, mint azelőtt?
Alapvetően egy baleset indított el azon az úton, hogy megreformáljam az életemet, részben tudatosabb táplálékbevitellel, részben a gondolataim megtisztításával, ahogy mondtad. Hiszem, hogy minden rosszban van valami jó, és minden bizonnyal ennek a fordítottja is igaz. Annak idején, amikor baleset ért, az alternatív gyógyászatot választottam, ennek köszönhetően építettem magam újjá, és ismertem meg a páromat, aki ma már a férjem, a gyermekeim apja. Ő segített akkor és azóta is, folyamatosan. Amikor az első babánkat, Attilát vártuk, sok mindenben kértem a tanácsát, és olyan dolgokat sikerült kiötölnie, amelyek valóban megkönnyítik a terhességet.
Megosztasz velünk néhány praktikát?
Szívesen. Például minden reggel belekeverek egy kávéskanálnyi hidegen sajtolt olajkeveréket egy kis gyümölcslébe. A keveréket a párom állítja össze annak alapján, hogy mire van szüksége a szervezetemnek, és a fejlődésnek éppen melyik fázisában jár a baba. Miután ezt elkortyolgatom, megvan az a jó érzésem, hogy mindkettőnknek megadtam azokat a vitaminokat és ásványi anyagokat, amelyekből a kislányom építkezni tud. Ráadásul így nem törnek rám falásrohamok, nem produkálom azt a fajta éhségérzetet, amikor az ember szinte mindent megenne, ami az útjába akad. A hidegen sajtolt olajok azért jók, mert legalább kétezer éve fogyasztjuk a magvakat, a belőlük nyert olajat tehát a szervezet hamar felismeri, és remekül hasznosítja. Ennek az olajkavalkádnak külső változata is van, amivel a bőrömet kenegetem, és amely már az első terhességem alatt is segített megszabadulni a striáktól. A babavárás így egyáltalán nem terhes számomra, hanem egy fantasztikus, valóban áldott állapot.
A szülésnél is a természetességet részesíted előnyben?
Egyértelműen. Minden leendő anyukának azt kívánom, hogy élje át a szülés csodáját, mert az anyává válásnak része, ahogyan az anya és gyermeke közös munkájának gyümölcseként megszületik a baba. Igen, a szülés fáj, de ma már vannak olyan eszközök, módszerek, amelyek segítik az anyát az összpontosításban, sőt, akár csökkentik a fájdalmakat, és biztonságosabbá teszik a szülést. Ne a fájdalomra, a félelemre koncentráljanak, hanem arra, hogy a küzdelem végén a kezükbe adják a kisbabájukat, akit annyira vártak. Ez az élmény az összes fájdalmat feledteti.