Természetes, hogy a szülők a legjobbat akarják a gyereküknek, és mindent meg is tennének azért, hogy a kicsi egészséges és biztonságos környezetben fejlődjön – még akkor is, ha ez az élet minden területének ellenőrzésével, kontrollálásával jár együtt. Azonban a gyerekeknek (bizonyos mértékű) önállóság, tér és szabadság kell a fejlődéshez, tanuláshoz, anélkül, hogy anyu vagy apu állandóan ott körözne körülötte, mint egy lelkes kis helikopter. Az American Psychological Association nevű szakmai szervezet legújabb kutatásából az derült ki, hogy a túlságosan ellenőrző, mindent kontrollálni akaró szülői magatartás kifejezetten rosszat tesz a gyerekeknek, negatívan befolyásolja például a viselkedését, illetve azt, hogy képes-e szabályozni az érzelmeit.
“Az úgynevezett helikopter szülők gyermekei kevésbé képesek megküzdeni az érzelmi kihívásokkal, a felnőtté válással együtt járó nehézségekkel, a bonyolultabb iskolai környezettel” – mondta Nicole B. Perry, a kutatás vezető szerzője. “Ezek a gyerekek nehezebben irányítják, kontrollálják az érzelmeiket, nem tudják hatékonyan szabályozni a viselkedésüket, ez pedig többek között azzal jár együtt, hogy kevésbé tudnak barátokat szerezni vagy éppen teljesíteni a tanórákon.”
A gyerekek a szüleik, gondozóik útmutatására hagyatkoznak, amikor intenzív érzelmeket élnek meg. Olyan felnőttekre van szükségük, akik kellő érzékenységgel reagálnak a szükségleteikre, ugyanakkor felismerik, hogy a kicsik képesek saját maguk is kezelni egy-egy helyzetet, és csak akkor avatkoznak be, ha a helyzet túlságosan is nehézzé válik a gyerek számára. Így a gyerekek megtanulják az érzelmek kezelését, a megfelelő viselkedési mintákat, ez pedig teljesebb testi és lelki egészséghez, kiegyensúlyozottabb társas kapcsolatokhoz vezet. A helikopter szülők éppen azoktól a lehetőségektől fosztják meg a gyerekeiket, amelyek során ezeket a képességeket elsajátíthatják.
A kutatásban 422 gyermeket követtek 8 éven keresztül. 2, 5 és 10 éves korukban pszichológus vizsgálta meg őket, elsősorban a szociális és az érzelmi fejlődés szempontjából. A vizsgálatba a szülőket is bevonták, arra kérték őket, hogy játszanak együtt a gyerekükkel ugyanúgy, mintha otthon lennének.
“A helikopterszülőkre jellemző viselkedési minták közé tartozott például az, hogy a szülők állandóan irányították a gyereküket, megmondták nekik, hogy mivel és hogyan játszanak, mit csináljanak a játékidő alatt vagy után. Emellett pedig túlságosan is szigorúak vagy éppen követelőzőek voltak. A gyerekek is különbözőképpen reagáltak: volt, aki ellenkezett, mások teljesen apatikusak maradtak, és olyan gyerek is volt, akit frusztrált, hogy a szülő folyton beleszólt abba, amit csinál” – magyarázták a szakemberek.
A kutatók úgy találták, hogy amelyik kétévest túl szigorúan fogták a szülei, ötévesen kevésbé tudta kontrollálni az érzelmeit. Az ötéves korban jellemző viselkedési és szociális képességek pedig hatással voltak arra, milyen volt a gyerek 10 évesen. “Azok a gyerekek, akik megtanulták, hogyan nyugtathatják meg magukat, hogyan uralkodhatnak magukon a feszültebb helyzetekben, később is hatékonyabban alkalmazkodtak a nehezebb érzelmi környezethez” – tette hozzá Perry.
(Cikk forrása: apa.org)
Ez is érdekelhet:
- Engedd csalódni, engedd hibázni!
- A játékos szülőknek nem lesz szorongó a gyereke
- Okosabbak a koszos gyerekek?
Kapcsolódó cikkek
