A szegénység, az egészség, az oktatás, az erőszak és a környezet kérdéseiben végzett vizsgálat arra keresi a választ, hogy “mennyire vannak jól” ma a gyerekek. A 29 országra kiterjedő jelentés megcáfolja azt a közkeletű vélekedést, mely szerint a gazdag országokban jobb a gyermekeknek, míg a szegény országokban rosszabb. A jelentésben vizsgált valamennyi területen a legrosszabbul teljesítő országok között van Románia (mint az egyik legalacsonyabb GDP-vel rendelkező ország a mintában), de közvetlenül előtte az Egyesült Államok található, amely viszont a világ egyik leggazdagabb országa.
A jelentés tartalmazza a vizsgált országokban élő gyermekek szubjektív értékelését is, tehát azt, hogyan értékelik a saját jóllétüket maguk a gyerekek. Hazánk a 29 vizsgált ország között a 20. helyen, vagyis a középmezőnyben ugyan, de annak legalján végzett. A régió országai közül ugyanakkor Lengyelországnál, Szlovákiánál és Romániánál is jobb eredményt ért el.
Kevés a bölcsőde
Magyarország mind a legjobb, mind pedig az egyik legrosszabb helyezést az egészségügyi területen érte el. Magyarországon a legmagasabb a védőoltásban részesülő gyermekek aránya, de sajnos a koraszületések száma is (Görögország mögött) nálunk a legrosszabb.
Az oktatás terén nem teljesítünk rosszul, bár ebben az esetben ismét figyelembe kell venni, hogy a kutatás során az adatfelvétel 2009 és 2010 között, még a tankötelezettségi kor leszállítása előtt történt. Az adatok szerint négyéves kor felett a gyermekeink majdnem 95 százaléka jár óvodába, középfokú intézményből pedig a 15-19 éves korosztály tagjai közül csupán csak minden tizedik marad ki. Ennek megfelelően a fiatalok kevesebb mint 6 százaléka marad ki az oktatásból vagy a foglalkoztatottságból. Ezzel hazánk mindhárom esetben a középmezőny elején végzett. Azonban a vizsgálat nem tért ki a bölcsődék helyzetére sem: a megközelítőleg 300 ezer, 6 hónapos és 3 és fél éves kor közötti, azaz bölcsődés korú gyermeknek hazánkban alig több mint 10 százaléka részesül bölcsődei ellátásban (a szolgáltatáshiányos, illetve a férőhelyhiányos településeken még ennél is kevesebb), szemben az Európai Unió 30 százalékos elvárásával.
Isznak és cigiznek
Vizsgálták, hogy eszik-e a gyermek naponta gyümölcsöt, reggelizik-e, túlsúlyos-e, és milyen gyakorisággal végez testmozgást, milyen veszélyeknek van kitéve (dohányzás, alkohol, könnyű drogok használata, illetve a tinédzserkori terhességek aránya), valamint milyen gyakran, milyen közelről éli meg az erőszak valamilyen fajtáját (kortárs zaklatás, verekedés, inzultus). Magyarország a tizenharmadik helyet foglalja el a kortárs zaklatás esetében, bár így is majdnem minden harmadik gyermek állítja, hogy az elmúlt hónapokban legalább egyszer zaklatták tartósan a kortársai valamilyen okból kifolyólag. Az erőszak, verekedés esetében még ennyire sem jó a helyzet. Bár Németország kivételével az összes országban a gyermekek több mint 30 százaléka számolt be valamilyen, az elmúlt egy évben őt ért fizikai konfliktusról, a 45 százalékot már csupán öt ország, köztük Magyarország lépte át.
A legijesztőbb adatokat a káros szenvedélyek feltérképezésekor találták. Magyarország ugyanis mind a dohányzás, mind pedig az alkoholfogyasztás esetében a legrosszabban teljesítő nyolc ország közé került, és a számok is vészjóslóak: a magyar 11, 13 és 15 évesek közül minden ötödik volt már legalább két alkalommal részeg, és 14 százalékuk legalább hetente egyszer rágyújt.
Azonban nem csupán az arányok aggasztóak, a trendek is. Míg az elmúlt tíz évben számos ország tudott eredményesen fellépni a fiatalkori dohányzás ellen, és több helyen akár meg is feleződött a dohányzók aránya, Csehországgal együtt hazánk e tekintetben is sereghajtó. Az alkoholfogyasztás esetében még rosszabb a helyzet. A vizsgált országok többsége az elmúlt évtizedben ugyanis sikeresen ismerte fel és próbálta kezelni a problémát, és négy ország kivételével mára már mindenhol kisebb arányban tapasztalták meg a fiatalok a részegség hatását és következményeit, Magyarországon nem ez a helyzet. Hazánkban ugyanis az elmúlt tíz évben, ha kevéssel is, de emelkedett azon fiatalok aránya, akik már legalább két alkalommal voltak részegek.
Mit gondolnak erről a gyerekek?
Az UNICEF nem csupán száraz tényeket vizsgált a kutatás során, a gyereknek is osztályozniuk kellett, hogy hogyan látják a saját helyzetüket. Ebben a tekintetben is a hollandok nyertek, a mi gyerekeink értékelései alapján pedig alig sikerült megszerezünk a 26. helyet, csak Litvánia, Lengyelország és Románia került mögénk a rangsorban.
Kapcsolódó cikkek
