Legyen meg mindennek a helye!
Bár egyszerűbb megoldásnak tűnik, hogy mindent besöpörjünk egy nagy dobozba, valójában ez egyáltalán nem segíti a rendszeretet elsajátítását. A kisgyerekek számára nagyon fontos a rend, az hogy valami “úgy van, ahogy annak lennie kell”, éppen ezért elégedettséggel tölti el őket, hogy egy tárgyat, játékot visszatehetnek a kijelölt helyére. Sokkal nagyobb eséllyel pakolnak el maguk után, ha tudják, hogy pontosan hova kell tenni a játékokat. Ehhez persze az is kellhet, hogy néhány játékot tegyünk el szem elől (vagy adományozzunk, adjunk el). Így ugyanis megelőzhetjük, hogy a gyerekszoba túlzsúfolttá váljon. A megmaradó játékokat helyezzük el úgy a polcokon, hogy mindegyiknek meglegyen a maga – jól elkülöníthető – helye.
Mutassunk példát!
A legjobb módszer, ha meg akarunk tanítani valamit a gyerekünknek, ha mi magunk is úgy teszünk. Ne akkor pakoljunk össze, amikor a kicsi alszik, vagy bölcsiben, óvodában van! A pakolás is legyen része a közös tevékenységnek. Ha nem kapcsolódik be azonnal, csak várjunk. Sokkal valószínűbb, hogy segíteni fog, ha ez egy természetes tevékenység lesz a számára, nem pedig egy újabb erőpróba, ami miatt könyörögni kell.
Legyen egyértelmű, hogy mit szeretnénk!
Fogalmazzuk meg magunkban pontosan, milyen elvárásaink vannak, és mondjuk is el ezt a gyerekünknek! Az a szimpatikusabb, ha egyszerre csak egy játékkal játszik, és csak akkor vesz elő másikat, ha azt elpakolta, vagy nincs bajunk azzal, ha összekeveri a játékokat, és a nap végén egyszerre pakol el mindent? Ha valamivel hosszabban dolgozik (pl. egy nagy várat épít), elől hagyhatja, vagy azt is el kell rámolnia? Mi a helyzet a testvérekkel? Együtt pakoljanak el mindent, vagy mindenki csak azt rakja el, amivel játszott? Érdemes tisztázni ezeket a szabályokat!
Legyen játék a rendrakás!
Csináljunk játékot, versenyt a pakolásból! Versenyezzünk, ki tudja gyorsabban elrakni a kisautókat, vagy tűzzük ki célul, hogy az összes babát elpakoljuk, mire véget ér a kedvenc dalunk.
Koncentráljunk arra, ami a pakolás után jön!
Sokat segíthet a gyerekeknek, ha tudják, hogy mi következik a rendrakás után. Ebben az esetben a játékok elpakolása átmenet lehet két tevékenység között, vagyis jobban tudnak majd koncentrálni az új feladatra. Ahelyett, hogy azt mondanánk “addig nincs vacsora, míg össze nem pakoltál”, inkább fogalmazzunk így: “miután elpakoltál, közösen megvacsorázunk”.
Ne szakítsuk meg a gyerek tevékenységét!
Próbáljuk meg megtalálni azt a pillanatot, amikor a gyerek szünetet tart a játékban, ilyenkor könnyebb rávenni őket a pakolásra. Várjuk meg, míg befejezi a rajzát, megépíti a tornyot vagy felöltözteti az összes babát – inkább az ő ritmusához igazodjunk, ha tehetjük, ne pedig az órához. Lehet, hogy épp eljött az ebéd vagy a délutáni pihenő ideje, de kérdezzük meg magunktól: nem várhatunk még öt percet?(Cikk forrása: mother.ly)Ez is érdekelhet:
- Ezért jó, ha bevonod a gyereket a házimunkába
- Házimunka: melyik hány éves kortól?
- A nap utolsó játéka
Kapcsolódó cikkek
