Két és fél éves kislányom már egy éve jár a körzeti bölcsődébe. Jelenleg a második babát várom. Az egyik bölcsis csoporttársunk anyukája szintén nemrég szülte meg a második gyerekét, és neki azt mondták a bölcsődei gondozónők, hogy a nagyobb gyerek a kistesó két hónapos koráig maradhat még egész napra, utána csak fél napot, ebéd után (!) vigye őt haza. A kérdésem, hogy ez jogszerű-e a bölcsőde részéről. Egyik problémám, hogy a körzeti bölcsődei ellátásért napidíjat fizetünk minden hónapban előre, amely a gyerek napi négyszeri étkeztetését foglalja magában (reggeli, tízórai, ebéd, uzsonna). Ha tört napidíjat nem lehet befizetni (mert ilyen nincs), akkor miért ne járna még az uzsonna is a gyerekemnek? A dolog emberi része szintén vitatható: a kislányom végre beleszokott a bölcsőde napi ritmusába, most pedig fel kellene rúgni a bölcsi kérésére mindezt? Azt sem értem, miért épp ebéd után kellene elvinni, amikor a többiek mind mennek rögtön aludni. Lilla
Lilla gondja korántsem egyedi. Szinte minden szülő szembesül vele, aki ötévesnél fiatalabb gyerekét óvodába vagy bölcsődébe szeretné járatni a kistestvér születése után, miközben ő maga még nem dolgozik. Az, hogy vajon jogszerűen járnak-e el az intézmények, ha kiteszik, vagy ebéd után hazaküldik azt a gyereket, akinek az anyukája otthon van egy vagy több kistestvérrel, könnyen megválaszolható, bár némi utánajárást azért nem fogsz megúszni.
Mi a gyerek és a szülő érdeke?
Amikor valaki a Lilláéhoz hasonló helyzetbe kerül, könnyen megkaphatja a jóakarók véleményét: a nagyobb gyereknek kimondottan jó, hogy hazamehet ebéd után a bölcsiből, mert így legalább a fél napot az anyukájával töltheti. Csakhogy egyetlen szülő sem dönt puszta kedvtelésből a bölcsőde mellett, hanem nyomós oka van rá. Vagy a munkája, vagy az, hogy úgy érzi, nem képes egyedül megbirkózni két vagy több ilyen kicsi gyerek ellátásával, vagy úgy gondolja, gyerekének jót tesz a környezetváltozás és a hasonló korú kicsik társasága. Baba mellől nem olyan könnyű éppen délben eljutni a bölcsődébe, óvodába. Ez sokszor az alvásidő alapos megbolygatásával jár, nem is beszélve arról, hogy menni kell, ha esik, ha fúj. Gyakori, hogy ilyenkor a nagy számára otthon elmarad az alvás, amire pedig még szüksége volna, a pici pedig olyannyira kizökken és felélénkül hazajutás közben, hogy kész bűvészmutatvány lefektetni. Ha pedig nem alszik délután egy ilyen apróság, öt-hat óra körül már kezelhetetlen, annyira kifárad.
Valójában rejtély, mit nyer a bölcsőde azzal, ha alvás előtt hazaküldi a gyereket. Plusz férőhely így nem szabadul fel, csak annyi történik, hogy néhány ágyacskával kevesebbet kell elővenni, kevesebb gyereket kell vetkőztetni, öltöztetni, biliztetni vagy tisztába tenni. Nem véletlen, hogy újságírónknak erre a kérdésre sehol sem akartak nevüket is vállalva válaszolni a bölcsődei gondozók.
Mindenki jobban járna…
– ha a bölcsőde nyílt kártyákkal játszana, és előre felhívná a jelentkező szülők figyelmét arra, hogy pontosan mire számíthatnak, ha kistestvér születik.
– ha a bölcsődei jelentkezést, ha tervezel ilyesmit, már a gyerek születésekor elintéznéd, hogy több esélyed legyen férőhelyet kapni.
– ha a bölcsődeválasztásnál figyelembe vennéd, hogy esetleg kisbabával kell majd hetente tízszer oda-vissza megtenned ezt az utat pontban délben. A délutáni hazavitelnél sokkal rugalmasabb, tágabb idősáv áll rendelkezésedre.
Mit mond a törvény?
A bölcsődei felvételre vonatkozó törvény elég általános feltételeket szab meg. Nagyon kevés a férőhely, ezért a bölcsődék saját felvételi szabályzatukban rögzítik a részleteket. Az a korrekt eljárás, ha a bölcsődének van írásban rögzített felvételi szabályzata – mondja Sebestyén Bianka, a Nyugat-dunántúli Regionális Módszertani Bölcsőde vezetője. Ez a szabályzat nem más, mint a vonatkozó jogszabály részletesebb taglalása, melyet az intézmény és a fenntartó (önkormányzat) szociális bizottsága határoz meg. Ebben pontosan megfogalmazzák azt a sorrendiséget, melyet a gyerekek felvételénél követnek. Sokszor a szülő munkába állását veszik feltételnek. Az édesanyának azt javaslom, olvassa el bölcsődéjük felvételi szabályzatát. Amennyiben nincs ilyen (sok bölcsődében nincs), akkor vegye elő azt az írásos megállapodást, melyet a bölcsőde megkezdésekor kapott, melyen a saját és a bölcsőde aláírása is szerepel. Ami ebben van leírva, azt lehet alapul venni. Ha itt például megfogalmazzák, hogy az anya munkavállalásának lejártakor (ez lényegében a húszhetes szülési szabadság vége utáni időszakot jelenti) a gyerek délig látogathatja az intézményt, akkor nincs mit tenni. Viszont jogosult arra, hogy az étkezésért arányosan kevesebb díjat fizessen, hacsak nem kötötték ki ennek az ellenkezőjét a megállapodásban. Ha kötelezi az intézmény a szülőt, hogy ebéd után vigye haza a gyereket, akkor jogosulatlanul szedi be a teljes étkezési díjat. Annak, hogy szóban mit közölnek az édesanyával, nincs jelentősége. Jogorvoslatért az intézményvezetőhöz vagy a fenntartóhoz lehet fordulni. Vagyis: nincs olyan jogszabály, hogy ha valakinek kistestvére születik, akkor nem járhat bölcsődébe – ám a bölcsőde saját szabályzata mindezt felülírhatja!
Így szól a jogszabály
1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásrólGyermekek napközbeni ellátása41. § (1) A gyermekek napközbeni ellátásaként a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését kell megszervezni azon gyermekek számára, akiknek szülei, nevelői, gondozói munkavégzésük, munkaerőpiaci részvételt elősegítő programban, képzésben való részvételük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni. A napközbeni ellátás keretében biztosított szolgáltatások időtartama lehetőleg a szülő munkarendjéhez igazodik.
A bölcsődei ellátással kapcsolatos jogszabályokat megtalálod itt!
Piaci rés
A magánintézmények pontosan felmérték, milyen hatalmas az igény arra, hogy olyan ötévesnél fiatalabb gyerekek is járhassanak oviba, bölcsibe, akiknek kistestvérük születik. Sokan így hirdetik magukat: mi akkor is szívesen látjuk a gyereket, ha az anyuka otthon van a kicsivel. Csakhogy a magánintézményekben legalább havi hetven-nyolcvanezer forintot kérnek a teljes ellátásért. Ez a családok többségének megfizethetetlen. Ugyanakkor azért akad olyan egyházi fenntartású, nem fizetős ovi is, amelyik nyitott arra, hogy rugalmasan alkalmazkodjon a családok igényeihez, ilyen például a budafoki Halacska Református Óvoda. A bölcsis korosztály ellátásában azonban nyilvánvaló a súlyos férőhelyhiány.
Forrás: Kismama magazin
Kapcsolódó cikkek
